Átszabná a tételes költségelszámolást választó egyéni vállalkozók jövedelmének megállapítására vonatkozó szabályokat is a múlt héten a parlament elé terjesztett, az egyes adótörvények módosításáról szóló, T/5893. számú törvényjavaslat. Sajátos módon az új szabályok csak 2025. évtől lépnének hatályba. Cikkünkben ismertetjük a törvényjavaslat szerint tervezett változtatásokat.

Megszűnik a háromlépcsős adózás

Jövő év december 31-éig a vállalkozói kivét, a vállalkozói adóalap és a vállalkozói osztalékalap után kell adózniuk az egyéni vállalkozóknak. Változás lenne 2025-től, hogy egyéni vállalkozásból származó jövedelemnek a bevétel és a költség különbsége minősülne. Az adóalap a jövedelem 89 százaléka lenne, mivel az egyéni vállalkozó által fizetendő szociális hozzájárulási adó nem tekinthető elismert költségnek.

Az adóalap az összevont adóalap része lenne, és utána 15 százalék személyi jövedelemadót kellene majd fizetni. Ez az adóalap a jövőt illetően a különböző kedvezmények érvényesítésére is szolgál (családi kedvezmény, 30 év alatti anyák kedvezménye, négy gyermekes anyák kedvezménye, személyi kedvezmény, 25 év alattiak kedvezménye, adó feletti rendelkezési jog).

A tételes költségelszámolást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele esetében az adóelőleg alapja az adóévben a negyedév végéig megszerzett összes vállalkozói bevétel alapján az erre egyébként irányadó rendelkezések szerint – így különösen az adóévben a negyedév végéig felmerült vállalkozói költségeket, az értékcsökkenési leírás időarányos részét és az elhatárolt veszteséget figyelembe véve – meghatározott vállalkozói adóalap.

Megszűnik az elvárt adóalap kiszámítási kötelezettsége is.

Eltörölnék a bevételt csökkentő kedvezményeket

A vállalkozói bevételt csökkentő kedvezményeket (például a foglalkoztatási kedvezmény; a kisvállalkozói kedvezmény; az alapkutatás, alkalmazott kutatás, illetve kísérleti fejlesztés kapcsán érvényesíthető kedvezmény; a megváltozott munkaképességű, illetve az álláskereső személy foglalkoztatására tekintettel érvényesíthető kedvezmény), illetve a fejlesztési tartalékot kivezetnék.

A benyújtott törvényjavaslat átmeneti rendelkezéseket tartalmaz ezen kedvezmények vonatkozásában, ami azt jelenti, hogy az érintett kedvezmények tekintetében még a 2024. december 31-ei szabályokat kell alkalmazni, amennyiben a kedvezményeket az adózó a 2025. január elseje előtt megszerzett jövedelmével szemben érvényesítette.

Értékcsökkenési leírás

A kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszközök esetében – az őstermelőkhöz hasonlóan – egyösszegű értékcsökkenés számolható el. Elegendő bevétel hiányában veszteség képződhet, melyet a következő 5 év jövedelmével szemben lehet érvényesíteni. A veszteség elhatárolására vonatkozó szabályok nem változnak.

A javaslat értelmében a nem kizárólag üzemi célú tárgyi eszközök tekintetében – átalányban – az üzembe helyezés időpontjában számolható el értékcsökkenés a bevétel 1 százalékáig, a beszerzési árra vonatkozó 50 százalékos korlát megszűnik.

A 2025. január elseje előtt megkezdett értékcsökkenési leírás folytatható, a következő 5 év jövedelmével szemben érvényesíthető.

Az átmeneti rendelkezés szerint az egyéni vállalkozó azon, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök és nem anyagi javak esetében, amelyek beruházási költsége alapján 2024. december 31-éig jogszerűen értékcsökkenést számolt el, 2025-ben és az azt követő négy évben a tárgyi eszköz, nem anyagi jószág 2025. január 1-jei nettó értékének évi 20-20 százalékát értékcsökkenési leírásként elszámolhatja.

Mellékletek összevonása

A 2-es és a 10-es, valamint a 3-as és a 11-es számú mellékleteket összevonja a törvényjavaslat.

Nyilvántartások vezetése

Bevételi és költségnyilvántartás

Az alapnyilvántartás vezetésére kötelezett, tételes költségelszámolást alkalmazó, önálló tevékenységet folytató magánszemély (ideértve az egyéni vállalkozót és a mezőgazdasági őstermelőt) az alapnyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettségét bevételi és költségnyilvántartás vezetésével teljesítheti, ha az adóévben más alapnyilvántartás vezetésére nem jogosult, vagy a más alapnyilvántartás vezetésére vonatkozó választási jogával nem élt. Ez azt jelenti, hogy nem lesz kötelező pénztárkönyvet vezetni.

Tárgyi eszközök, nem anyagi javak, valamint a beruházási és felújítási költségek nyilvántartása

– a mezőgazdasági őstermelőnek, az egyéni vállalkozónak egyedi nyilvántartást kell vezetnie az e tevékenységéhez használt saját tulajdonú tárgyi eszközéről, nem anyagi javairól, ideértve azokat a nem anyagi javakat, tárgyi eszközöket is, amelyek beszerzésére, előállítására fordított kiadása annak felmerülésekor költségként érvényesíthető;

– tárgyi eszköze, nem anyagi javai üzembe helyezésének időpontjáig felmerült kiadásairól.

Ebből a nyilvántartásból állapítható meg az értékcsökkenési leírás összege.

A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

A kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak esetén:

– a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak megnevezése, azok azonosításához szükséges további adatok (így például gép, berendezés esetén a gyártó vállalat neve, a gyártás éve, a gyártási szám),

– a beruházási költséget képező kiadás összege dátum szerint, – a használatbavétel (üzembe helyezés) időpontja,

– értékcsökkenési leírás elszámolása, annak összege,

– felújítási költséget képező kiadás összege dátum szerint,

– az elidegenítés vagy (a selejtezési jegyzőkönyvnek megfelelően) a kiselejtezés, a megsemmisülés időpontja.

A nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak esetén:

– a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak megnevezése, azok azonosításához szükséges további adatok (így például gép, berendezés esetén a gyártó vállalat neve, a gyártás éve, a gyártási szám),

– a beruházási költséget képező kiadás összege dátum szerint,

– a használatbavétel (üzembe helyezés) időpontja

– történt-e átalány értékcsökkenési leírás elszámolása, annak összege.

A tervezett módosítások okán megfontolandó már a 2023. és a 2024. évekre fejlesztési tartalékot képezni, mivel 2025-től a tárgyi eszközök beszerzési ára egy összegben lesz elszámolható, és nem biztos, hogy a veszteség leírására elég lesz az 5 év! ( A fejlesztési tartalék felhasználása előrehozott értékcsökkenési leírást jelent. Ha például 100 a beszerzési ár és 40 egység a fejlesztési tartalék, akkor a 60 egységre vonatkozik az értékcsökkenési leírás egyösszegű elszámolása.)

Aki még a 2025. év előtt hitel igénybevételével beruház, esetében a hitel kamata után még 2025. évtől is érvényesíthető az adókedvezmény.

Forrás: Adózóna