A szociális hozzájárulási adó olyan fizetési kötelezettség, amelyet nem csak a biztosítási jogviszonyok esetén, hanem más jövedelmek kapcsán is terheli a kifizetőt, egyéni vállalkozót, mezőgazdasági őstermelőt, és adott esetben a természetes személyt. A külföldi személyekre azonban több esetben adómentesség érvényesül. Az alábbiakban összefoglaljuk szocho-mentességüket.

A szociális hozzájárulási adót a 2018. évi LII. törvény szabályozza, amely külföldi személynek a Tbj. szerinti külföldit nevesíti.

A 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) elkülöníti a belföldi és a külföldi személy fogalmát. A Tbj. alapján belföldinek minősülnek a következő személyek:

♦ Magyarország területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személy,

♦ a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki ezen szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint

♦ a hontalan.

A Tbj. alapján külföldi az a természetes személy, aki nem minősül a fentiek szerint belföldinek. Azaz Tbj. szerinti külföldi lehet akár magyar állampolgár is, aki magyar lakóhely hiányában másik országban rendelkezik lakóhellyel.

Mindezek alapján tekintsük át a Tbj. szerint külföldinek minősülő személyek szocho-mentességét!

A 2018. évi LII. törvény a következő három pontba foglalt jövedelmeket sorolja a szociális hozzájárulási adó alapjába:

1.) Szociális hozzájárulási adót kell fizetni

♦ a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem után,

♦ az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj után,

♦ a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj kapcsán,

♦ az szja-törvény szerinti önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében adó/adóelőleg alap hiányában azon járulékalapot képező jövedelem után, amelyet a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) szerint biztosított kap a Tbj. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján, illetve amelynek kifizetésére a Tbj. 30. §-a alapján kerül sor.

Megjegyzés: Szociális hozzájárulási adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától.

Milyen különleges szabály vonatkozik a fenti jövedelmek kapcsán arra, aki a Tbj. szerint külföldinek minősül?

Nem keletkezik szocho-fizetési kötelezettsége a Tbj. szerint külföldinek minősülő személynek az általa megszerzett, azonban járulékalapot nem képező jövedelmek kapcsán.

Továbbá meg kell említeni azokat a különleges eseteket, amikor diplomáciai és konzuli képviseletek kapcsán, illetve kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés esetén nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni: Nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie

♦ a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének

o külföldi állampolgárságú tagja részére kifizetett, juttatott bevétel után;

o külföldi állampolgárságú tagja által munkaviszony keretében háztartási alkalmazottként foglalkoztatott külföldi állampolgár részére kizárólag e jogviszonyára tekintettel, vagy azzal összefüggésben kifizetett, juttatott bevétel után;

♦ a külföldi kifizető által Magyarországon kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében munkaviszonyban foglalkoztatott – bevándorolt vagy letelepedett jogállással nem rendelkező – harmadik állam állampolgára részére kifizetett, juttatott bevétel után, ha a foglalkoztatás időtartama nem haladja meg a két évet, valamint a korábbi foglalkoztatásától számítva a foglalkoztatás ismételt megkezdéséig legalább három év már eltelt.

(Megjegyzés: Ezt a szabályt kell alkalmazni olyan harmadik államból kiküldött személy esetében is, aki a harmadik államban fennálló biztosítását igazolja, függetlenül attól, hogy a kiküldött személy állampolgársága szerinti állammal Magyarországnak szociális biztonsági egyezménye áll fenn, továbbá olyan harmadik államból kiküldött személy esetében is alkalmazható, aki a harmadik államban fennálló biztosítását igazolja és nem tartozik a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá.)

2.) Továbbá szocho-fizetési kötelezettség áll fenn

♦ a vállalkozásból kivont jövedelem [szja-törvény 68. §],

♦ az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [szja-törvény 65/A §],

♦ az osztalék [szja-törvény 66. §], vállalkozói osztalékalap [szja-törvény 49/C §],

♦ az árfolyamnyereségből származó jövedelem [szja-törvény 67. §],

♦ az szja-törvény 1/B § hatálya alá tartozó (külföldi illetőségű előadóművész) e tevékenységből származó jövedelme,

után azzal, hogy a fenti öt jövedelem esetén a fizetési kötelezettség csak a Magyarországon adóztatható rész kapcsán áll fenn. Továbbá a fenti jövedelmeknél – kivéve az szja-törvény 1/B § hatálya alá tartozó (külföldi illetőségű előadóművész) e tevékenységből származó jövedelmét – azt is figyelembe kell venni, hogy a szociális hozzájárulási adót a felső határig – azaz a minimálbér összegének huszonnégyszereséig (idén 5 568 000 forintig) – kell megfizetni.

Milyen szabály vonatkozik a fenti jövedelmek kapcsán a Tbj. szerinti külföldiekre?

A fenti jövedelmekből a Tbj. szerint külföldinek minősülő személy által megszerzett a vállalkozásból kivont jövedelmet, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet, az osztalékot, vállalkozói osztalékalapot, az árfolyamnyereségből származó jövedelmet nem terheli szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség.

3.) A fentieken túl szocho-fizetési kötelezettség terheli az szja-törvény szerint külön adózó jövedelmek közül:

♦ a béren kívüli juttatások [szja-törvény 71. §], például SZÉP-kártya keretében nyújtott juttatás,

♦ a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [szja-törvény 70. §],

♦ a kamatkedvezményből származó jövedelem [szja-törvény 72. §]

szja-törvény szerinti adóalapként meghatározott összeget.

Ha a fentiekben ismertetett jövedelmeket Tbj. szerinti külföldinek juttatják, akkor őt nem terheli adófizetési kötelezettség a kamatkedvezményből származó jövedelem esetén. Azaz, amíg a belföldi személyeknek a kamatkedvezményből származó jövedelem kapcsán meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót, addig a Tbj. szerinti külföldi ilyen fizetési kötelezettségre nem kötelezett.

Továbbá nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni a Tbj. szerint külföldinek minősülő személy által megszerzett, az szja-törvény szerint egyéb jövedelemnek minősülő jövedelem után.

Összegezve: A szociális hozzájárulási adófizetésnél külön figyelmet kell fordítani arra, hogy ha a jövedelmet Tbj. szerinti külföldinek minősülő személy szerzi meg, akkor esetükben széles azon jövedelmek köre, amikor a szochót nem kell megfizetni.

Végezetül meg kell említeni a következő szabályt!

Ugyan nem a mentesség, hanem a szocho-kedvezményről, szóló, 2023. augusztus 14-étől alkalmazandó új szabály, mely szerint nem tekinthető munkaerőpiacra lépőnek a harmadik állam állampolgárának minősülő munkavállaló. Azaz, munkaerőpiacra lépők utáni szocho-kedvezményt nem veheti igénybe a munkáltató, ha alkalmazottja harmadik állam állampolgára.

Harmadik állam az az állam, amely nem tartozik

♦ az Európai Gazdasági Térséghez (beleértve itt Svájcot is), továbbá

♦ Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonsági-, szociálpolitikai egyezmény hatálya alá.

Harmadik állam állampolgára például Kína, Malajzia, Indonézia, Dél-Amerika országainak stb. állampolgára.