A termények betakarítási idejének vége felé járnak a gazdák és már lehet látni, milyen nagyságú bevétellel számolhatnak a 2023.évben. Különösen jelentős ez a szám a családi gazdaságok esetében, mivel a kedvező adózási szabályok alkalmazhatósága miatt nem biztos, hogy elegen vannak. Esetükben a bevétel felosztásakor az adóév utolsó napján meglévő létszám az irányadó. Ha kevesen vannak, még van idő a létszámot növelni.

Az őstermelők családi gazdaságáról a 2020. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Csgtv.) rendelkezik.

Elöljáróban fontos megemlíteni, hogy az őstermelők családi gazdasága olyan termelési közösség, ami

• önálló jogalanyisággal és a tagok vagyonától elkülönült vagyonnal nem rendelkezik,

• legalább két, egymással hozzátartozói láncolatban álló, mezőgazdasági őstermelő tag hozza létre,
• és benne a mezőgazdasági őstermelők az őstermelői tevékenységüket saját gazdaságukban közösen, valamennyi tag személyes közreműködésével, összehangoltan végzik.

A mezőgazdasági őstermelő az a magánszemély, aki

• a 16. életévét betöltötte,
• a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásban szerepel és
• saját gazdaságában őstermelői tevékenységet folytat.

Mezőgazdasági őstermelőként őstermelői tevékenység a nyilvántartásba vételt követően végezhető. Az őstermelőt kérelemre a NAK veszi nyilvántartásba

Egy mezőgazdasági őstermelő egyidejűleg csak egy őstermelők családi gazdaságának lehet tagja.

Kik lehetnek tagok?

Hozzátartozói láncolaton a közeli hozzátartozói kapcsolatban lévő természetes személyek, valamint az e személyek hozzátartozói és egyenesági rokonai által alkotott csoportot kell érteni. Az őstermelők családi gazdaságára (őcsg) és tagjaira a Csgtv.-ben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. polgári jogi társasági szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

Mint látható, az őcsg tagjai nem csak a közvetlen hozzátartozók lehetnek, hanem annál jóval bővebb a kör.

Egy őcsg-t alkothatnak:

• Apa
• Anya
• Gyerekek,
• Unokák
• Apa, anya szülei
• Apa testvére, Anya testvére
• Apa testvérének gyermekei
• Anya testvérének gyermekei

A hozzátartozói láncolat fennállása nem szűnik meg a házastárs halálával (tehát az elhunyt házastárs testvére, szülei stb. továbbra is maradhatnak az őcsg-ben.

Jövedelem megállapítása

A családi őstermelői tevékenység esetén az őstermelők családi gazdasága tagjainak az őstermelői jövedelemre ugyanazt az adózási módot kell alkalmazni. A tagok a családi őstermelői tevékenység időszakában egymással nem állhatnak munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban.

Az alkalmazandó adózási módot az őstermelők családi gazdaságának képviselőjének kell bejelenteni a NAV felé az őstermelők családi gazdasága minden tagja tekintetében. A bejelentéskor a képviselőnek fel kell tüntetni a tagok nevét és adóazonosító jelét is. Az őstermelők családi gazdaságának tagjai külön-külön tesznek eleget adókötelezettségüknek, de a bevételekről és a költségekről elegendő egy nyilvántartást vezetni.

Mennyi lehet a bevétel?

Adómentes bevétel

A mezőgazdasági őstermelőnek – függetlenül attól, hogy a jövedelmét milyen módszerrel állapítja meg – az őstermelői tevékenységéből származó bevételéből nem kell jövedelmet megállapítania, ha az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér felét, azaz 1 392 000 forintot. Ha a bevétel ezt meghaladja, a mezőgazdasági őstermelő a teljes bevételt figyelembe véve köteles a jövedelmét meghatározni. Ha az őstermelő bevétele nem haladja meg az éves minimálbér felét, akkor azt nem kell bevallania.

Átalányadózás szabályai

Az őstermelők családi gazdasága tagjai az átalányadózást abban az esetben alkalmazhatják, ha a családi őstermelői tevékenység keretében végzett őstermelői tevékenység bevétele az adóévben nem haladja meg a tagok (ideértve a képviselőt is) adóév utolsó napja szerinti létszáma és az éves minimálbér tízszerese szorzatának összegét, de legfeljebb az éves minimálbér negyvenszeresét, azaz 2023-ban 111 360 000 forintot.

Ha ennél több a bevétel, akkor csak a tételes költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket lehet alkalmazni.

Kiváló tag

Ha az őstermelők családi gazdaságának tagja év közben meghal vagy kilép – együttesen: kiválik – a közös gazdálkodásból, akkor a kiváló tag jövedelmét úgy kell meghatározni, hogy a kiválás időpontjáig megszerzett bevételt és a költségeket fel kell osztani az addig közös tevékenységet folytató családtagok között. Ettől eltérően a tagok megállapodhatnak a kiválás előtti időszakot érintő, de azt követően érkező bevételek és felmerült költségek megosztásának a módjáról.

A közös gazdálkodást tovább folytató tagok és az esetlegesen év közben belépő új tag vagy tagok jövedelmét év végén úgy kell meghatározni, hogy az őstermelők családi gazdasága év végén meglévő tagjai által az adóévben megszerzett összes bevételt és elismert költséget (aminek nem része a kilépők részére elszámolt bevétel és költség) az előzőekben meghatározottak szerint az év végén fennálló taglétszám figyelembevételével kell felosztani.

Belépő tag

Abban az esetben, ha a közös gazdálkodást megelőzően, de az adóéven belül az önállóan gazdálkodó családtagok között tételes költségelszámoló és átalányadózó is volt, akkor – a korábbi választásuktól függetlenül – az adóév egészére azt az adózási módot kötelesek alkalmazni, amelyet a családi gazdaság tagjai közösen választottak. Így az év első napjától megszerzett valamennyi őstermelésből származó bevétel után a közösen választott adózási módra vonatkozó szabályok szerint kell adózni, és ugyanígy kell a költségeket is figyelembe venni.

Az újonnan belépő családtagnak a családi gazdaságba történő belépését megelőzően megszerzett bevételét hozzá kell számítani a családi gazdaságból származó bevételéhez és tételes költségelszámolás esetén az addig felmerült, bizonylattal igazolt költségeit is elszámolhatja a bevételével szemben, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy vélhetően eltér a jövedelmének nagysága a családi gazdaság másik tagja(i)nál keletkezett jövedelem nagyságától a belépés évében.

Forrás: Adózóna