Előírja-e valamely törvény vállalkozások (egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok) számára, hogy milyen összegű szolgáltatások nyújtásánál kötelező írásban szerződést kötni?

Már 200 ezer forinttól kötelező az írásos szerződés kötése. Ezt a NAV bármikor bekérheti, ennek hiányában torzulhat a gazdasági esemény megítélése, amely akár fiktív ügylet is lehet, annak nemkívánatos következményeivel.
A szerződéskötés célszerű abból a szempontból is, hogy akkor nincs félreértés a felek között vagy más tartalmú visszaemlékezés és eltérő álláspont a szerződés teljesítésére és annak anyagi vonzatára.

Ami a teljesítésigazolás főbb szabályait illeti: teljesítésigazolás a kész munka átvételét a Felek tehát a megrendelő és az alvállalkozó kivitelező a teljesítés igazolásának írásba foglalásával rögzíti, amely a számlázásnak így az áfa elszámolásának is az alapdokumentuma. A teljesítésigazolást az adóhatóság is kérheti az adóellenőrzési eljárás során.

Célszerű a teljesítésigazolást a következők szerint kialakítani:

• a megrendelő/megbízó neve, székhelye, adószáma, képviselőjének neve és anyja neve;
• a munkavégzés dátuma;
• a munka átvételének dátuma, ha az eltér az előbbitől;
• a munka mennyisége, rövid leírása;
• a munkát végző személyek neve címe és adóazonosítója;
• a munkát átvevő személy aláírása azzal a megjegyzéssel, hogy meggyőződött a feladat maradéktalan elvégzéséről.

A teljesítés igazolását (dátumozva) mindkét félnek alá kell írnia.

Célszerű még, ha a gazdasági társaság esetében a cégjegyzékszámot, egyéni vállalkozó esetében pedig az „érvényes” vállalkozói igazolványának a számát is feltüntetni a teljesítésigazoláson.
Megjegyzendő, hogy a teljesítésigazolásoknak kiemelt szerepük van egy esetleges adóhatósági ellenőrzések eseteiben. Azt bizonyosan nem lehet állítani, hogy ezeknek, a dokumentumoknak, vagyis a teljesítésigazolásoknak perdöntő szerepe lenne, de az esetleges hiányuk az ellenőrzést mindenképpen befolyásolja, értelemszerűen a vállalkozások szempontjából nem pozitív irányban.

A Számviteli törvény 72. § (2) bekezdésének a) pontja alapján: a teljesítés időszakában (üzleti évében) elszámolt értékesítés nettó árbevétele magában foglalja a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott, számlában rögzített vagy a készpénzben kapott (áfát nem tartalmazó) ellenértékkel egyező árbevételt.

Parlament 2013. április elején fogadta el a az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvényt (a továbbiakban: Tszszt.), mely létrehozta a Teljesítésigazolási Szakértői Szervet (a továbbiakban: TSZSZ).
A Kormány a Tszszt. végrehajtására, annak felhatalmazása alapján, 2013. júniusban megalkotta a Teljesítésigazolási Szakértői Szervvel kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 236/2013. (VI. 3.) Kormányrendeletet. Megjegyzendő, hogy a teljesítésigazolások a fiktív ügyletek során mindig kiállításra kerülnek, de a valódi ügyletek során nem minden esetben. A lényeg, hogy a teljesítésigazolást minden esetben célszerű kiállítani, illetve vitás esetében lehetőség nyílik a TSZSZ-hez is fordulni.

Forrás: Jogkövető