A családi kasszákat kimerítő iskolakezdéskor minden segítség jól jön. Cikkünkben összeszedtük, hogyan segíthetik a munkáltatók a tanév első heteiben a tanulmányokat folytató gyermekeket eltartó dolgozóikat.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) már évek óta nem tartalmaz külön szabályt az iskolakezdési támogatás címén adott juttatás adózására vonatkozóan, így az ilyen céllal adott támogatásokra is a törvény egyéb rendelkezéseit kell alkalmazni.

Mit jelent a fő szabály?

Azt jelenti, hogy a támogatás akár pénzben, utalvány formájában, természetben is adható értékhatár nélkül, akár a dolgozónak, akár közvetlenül (korhatár nélkül) a tanulónak, diáknak. A juttatás révén az abban részesülő magánszemélynek jövedelme keletkezik, amelynek közterheit a juttatóval fennálló jogviszonya szerint, ennek hiányában (például a tanuló esetében) az egyéb jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani (számfejteni), befizetni, bevallani.

Ha természetben/utalvány formájában történik a juttatás, figyelembe kell venni szja-törvény 46. § (7)–(10) bekezdéseit, valamint a Tbj. 77. § (4) bekezdését, ami azt jelenti, hogy a juttatást terhelő szja-előleget, tb-járulékot a juttatónak akkor is meg kell állapítania, és be is kell fizetnie, ha annak a bevételből történő levonására nincs lehetőség. Ilyenkor a magánszemély helyett megfizetett, követelésként nyilvántartásba vett szja-t beszámíthatja a magánszeméllyel szemben fennálló bármely kötelezettségébe. A magánszemélyt megillető munkaviszonyból származó rendszeres bevétel esetében a beszámítást követően kifizetendő összeg nem lehet kevesebb a minimálbér havi összegének 50 százalékánál. Ha a beszámítás nem lehetséges, az adóköteles bevételről kiállított igazoláson fel kell tüntetni a le nem vont adóelőleg összegét is, és fel kell hívni a magánszemély figyelmét arra, hogy az adóelőleg le nem vont részét köteles megfizetni. Az adóelőleg le nem vont részéről az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint adatot kell szolgáltatni. A le nem vonható befizetett, követelésként nyilvántartásba vett tb-járulék elszámolása tekintetében pedig a juttató és a magánszemély megállapodása szerint lehet eljárni. Ha a juttató a követelést elengedi, az a magánszemély jövedelmeként adóköteles.

A költségek inflációs növekedése miatt a munkáltatók érthetően olyan juttatási lehetőségeket keresnek, amelyeknél kedvezőbb adó- és járulékfizetés mellett támogathatják dolgozóikat.

Milyen kedvezőbb lehetőségek vannak?

Nyilvánvaló, hogy a legkedvezőbb megoldást a juttatás adómentessége jelentené, majd sorrendben a béren kívüli juttatás, továbbá az egyes meghatározott juttatás lehetősége adódik.

Azonban figyelembe kell venni, hogy a juttatások tekintetében az adóhatóság vizsgálhatja a rendeltetésszerű joggyakorlást a szja-törvény 1. § (10) bekezdése alapján, amely szerint: „Ha a magánszemélyt egy adott bevétel az általa vagy más személy által végzett önálló vagy nem önálló tevékenység ellenértékeként illeti meg – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – e bevétel adókötelezettségének megállapítására az adóalapba nem tartozó tételnek minősülő bevételre, a béren kívüli juttatásra, az egyes meghatározott juttatásra vonatkozó szabály nem alkalmazható.”

Adómentes számítógép használat

A szja-törvény 1. számú melléklet 7.11. pontja szerint adómentes a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép-használat.

E rendelkezés alapján a munkáltató két módon is adómentesen, a juttatás értékétől függetlenül segítheti az tanulmányokat folytató gyermekeket eltartó dolgozóit.

Az egyik lehetőség, hogy otthoni személyi használatra ad akár egy vagy több számítógépet (például lap-topot, tabletet és azok tartozékait) úgy, hogy az eszközök nem kerülnek a munkavállaló tulajdonába.

Ennél korszerűbb megoldás a kizárólag asztali gép, tablet, laptop, monitor, egér, nyomtató, billentyűzet és egyéb alkatrészek bérbevételére (használatára) váltható utalvány juttatása, amelynek segítségével mindig a legújabb digitális eszközök bérelhetők.

Béren kívüli juttatás: SZÉP-kártya támogatás

A SZÉP-kártya támogatás béren kívüli juttatásnak minősülő összege után a magánszemélynek nem keletkezik adókötelezettsége, a munkáltatónak 15 százalék szja-t és 13 százalék szochót kell fizetnie.

Az idei iskolakezdés szempontjából kedvező, hogy 2023. augusztus 1. és december 31. között a munkáltatók egyszeri alkalommal, legfeljebb 200 ezer forint plusz támogatást is adhatnak béren kívüli juttatásként a SZÉP-kártyájára az évi 450 ezer forint rekreációs kereten felül [237/2023. kormányrendelet 1. § (1) bekezdése].

Ha a munkavállalónak az adott időszakban több munkáltatója van, a 200 ezer forint támogatást minden munkáltatótól megkaphatja.

Ha a munkavállaló munkaviszonya nem áll fenn a teljes adóévben, a 200 ezer forint összegű juttatást nem kell a munkában töltött napokkal arányosítani, az teljes összegben jár. Ha a munkavállaló egy új munkaviszonyt létesít, akkor az új munkáltató is utalhat a SZÉP-kártyájára 200 ezer forint összegben pluszjuttatást.

A munkáltató a 200 ezer forint támogatást több részletben is utalhatja a munkavállaló SZÉP-kártyájára.

A SZÉP-kártyán levő teljes összeg 2023. augusztus 1. és 2023. december 31. között hideg élelmiszer vásárlására is felhasználható.

Egyes meghatározott juttatás: a csekély értékű ajándék

Csekély értékű ajándékot bármely kifizető (nem csak a munkáltató) bárkinek – így a szülőknek és közvetlenül a tanulónak, diáknak is – adhatja egyes meghatározott juttatásként személyenként legfeljebb évi egy alkalommal a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás, illetve az ezekre szóló utalvány formájában. Ez azt jelenti, hogy az idén egyszeri alkalommal személyenként 23 200 forint értékű utalvány, vagy a juttató nevére szóló számlával vásárolt termék formájában adott támogatás után a szja-törvény 70. § (6) bekezdés a) pontja értelmében a juttatónak 1,18 x [15 százalék szja+13 százalék szocho] közterhet kell fizetnie.

Ha például három tanuló esetén mindkét szülő foglalkoztatója él ezzel a lehetőséggel, a szülőkkel együtt összesen 2×4 főx23 200=185 600 forint értékű, a pénzbeli támogatásnál kedvezőbb adózású juttatással támogathatják a családot.

Fontos hangsúlyozni, hogy a juttató a csekély értékű ajándékokról – az adatvédelmi előírások betartásával – olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből utólag is megállapítható a juttatásban részesültek személye, azaz, hogy az adott kifizető az adott szülőnek, tanulónak csekély értékű ajándékot az adóévben csak egyszer adott. Ha a juttató nem rendelkezik ilyen nyilvántartással, akkor a juttatás nem tekinthető egyes meghatározott juttatásnak.

Rendezvényen adott ajándéktárgy

Az szja-törvény 70. § (6) bekezdésének b) pontja értelmében az egyidejűleg több magánszemély számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség (beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadást is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát) egyes meghatározott juttatásnak minősül.

Ha például a munkáltató a tanévkezdés alkalmából „tanévkezdő” családi napot rendez a dolgozók és családtagjaik számára, 1,18 x [15 százalék szja+13 százalék szocho] megfizetése mellett minden résztvevőnek adhat legfeljebb 58 ezer forint értékű tanszereket, iskolai felszereléseket tartalmazó ajándékcsomagot.

Forrás: Adózóna