Partnercég szerepel a NAV áfamulasztókat tartalmazó listáján, levonásba helyezhető-e ennek ellenére a partnertől származó számla áfája? – kérdezte olvasónk. Dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.

Tételes áfalevonási tilalom nincs (a kérdésben említett „áfamulasztók” adatbázis nem létezik), de számos egyéb, az adóalanyok mulasztásával kapcsolatos lista (például az áfabevallás benyújtását elmulasztó adózók) érhető el a NAV honlapján, feltehetően ezek egyikéről lehet szó – kezdte válaszát szakértőnk. Leszögezte: általánosságban elmondható, hogy a számlabefogadó adólevonási joga nem korlátozható csupán azon az alapon, hogy a számlakibocsátó valamilyen szabálytalanságot követett el.

Megtagadható a számlabefogadó adólevonási joga ugyanakkor, ha objektív körülmények alapján megállapítható, hogy az adóalany, akinek részére a levonási jogot megalapozó terméket értékesítették, illetve szolgáltatásokat nyújtották, tudta vagy tudnia kellett volna, hogy ezen ügylettel az eladó, illetve az értékesítési láncban valamely korábban vagy a későbbiekben közreműködő gazdasági szereplő által elkövetett adókijátszásban vesz részt. Ebben az esetben ugyanis az adóalanyt ezen adókijátszás résztvevőjének kell tekinteni, függetlenül attól, hogy a termék általa történő továbbértékesítéséből, illetve a szolgáltatás felhasználásából nyeresége származik-e vagy sem.

Ha adókijátszás gyanújára utaló körülmények merülnek fel, a számlabefogadó adóalanynál a szokásos, általa meghatározott metodika szerinti üzleti ellenőrzési eljáráson túl további intézkedések megtétele lehet indokolt annak érdekében, hogy az adókijátszásban való részvétel lehetőségét kizárja, például azon körülményeket, tényeket, adatokat kontrollálja, amelyeket akár közvetlenül az üzleti partnertől bekérve, akár más – a gazdaság valamennyi szereplője számára hozzáférhető – lehetőségek alkalmazásával megtehet.

Az adólevonási jogot gyakorolni kívánó adóalanytól az adókijátszásban való részvétel elkerülése érdekében elvárható ésszerű intézkedések meghatározása mindig az adott ügy körülményeitől függ. Amennyiben azonban az adóalany, az adókijátszás kockázatának ismeretében nem tesz az adott ügyben ésszerűen elvárható intézkedéseket, a megbízhatóságáról való meggyőződés érdekében nem tájékozódik azon másik gazdasági szereplő felől, amelytől termékeket vagy szolgáltatásokat kíván beszerezni, igénybe venni, az adóhatóság e körülményekre hivatkozva az adólevonási jogot megtagadhatja, ha az értékesítési láncban elkövetett adókijátszás bizonyítást nyer.

Forrás: Adózóna

Felhívom a figyelmet, hogy az EK Tanácsi irányelvek, és a Bíróság itéleteiban megfogalmazott iránymutatások alapján  a Hatóságnak van elsősorban szigorú bizonyítási kötelezettsége, ami, több pontton ellentmond az előző cikkben foglaltakkal.

Horváth György

könyvvizsgáló