A nemrégiben kihirdetett 2023. évi LXXXIII. törvény már nem tartalmazza az egyéni vállalkozók adózásának 2025-től javasolt radikális átalakítási javaslatait, ugyanakkor 2024. januártól összegyűjtöttük a változásokat.

Egyéni vállalkozók

Az egyéni vállalkozók adózására a mostani adócsomag nem tartalmaz változást, azonban 2024. január 1-jétől hatályba lép az idén nyár közepén kihirdetett “salátatörvénynek” (2023. évi LIX. törvény) a tevékenység szüneteltetése esetén alkalmazandó új szabálya [az szja-törvény 57. §-ának a 2023. évi LIX. törvény 18. §-ával módosított (5) bekezdése].

Ennek lényege, hogy a szünetelés kezdő napjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel befolyt ellenérték (bevétel), illetve igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdését megelőző napon megszerzett vállalkozói bevételnek, illetve vállalkozói költségnek minősül.

A hatályos szabályok alapján ugyanis a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó a szünetelés ideje alatt befolyt bevételét, illetve felmerült kiadását a szünetelés megkezdésének adóévéről szóló adóbevallásában veszi figyelembe. Az ilyen módon befolyt vállalkozói bevételből a jövedelmet csak a bevallásban kell megállapítani, és az adót is csak a bevallásban kell megfizetni. Ennek alapján elterjedt az a gyakorlat, hogy az egyéni vállalkozók egy adóéven belül többször rövidebb időszakokra szüneteltetik a tevékenységüket, így a jogalkotó szerint szükségessé vált a szünetelésre vonatkozó szabályt úgy módosítani, hogy kötelező legyen év közben is az általános szabályok szerint figyelembe venni a szünetelés(ek) ideje alatt befolyt bevételeket, illetve felmerült kiadásokat.

Kedvezmény az induló vállalkozásoknak

Az értékpapír formájában, valamint az értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni értékre vonatkozó rendelkezések közé beiktatott új szabályok szerint 2024. január 1-jétől nem minősül bevételnek, ha a magánszemély induló vállalkozás munkavállalójaként, vezető tisztségviselőjeként ingyenesen vagy kedvezményesen szerez az induló vállalkozásban tagsági jogot megtestesítő részesedést (üzletrészt, részvényt), valamint tagsági jogot megtestesítő részesedés megszerzésére vonatkozó (opciós) jogot e jog alapításakor induló vállalkozásnak minősülő személyben, feltéve hogy az ilyen juttatás nyújtása megfelel a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének, és a munkavállaló, vezető tisztségviselő a megszerzett a részesedést, jogot a szerzést, illetve a jog gyakorlásának megnyíltát követő legalább három évig nem értékesíti [szja-törvény 77/A § (2) bekezdés m) pont; 77/B § (12) bekezdés].

Az induló vállalkozás köteles magánszemélyenként az adóévet követő év január 31-éig adatot szolgáltatni az állami adó- és vámhatóság (NAV) részére – a NAV által a honlapján közzétett módon – az adóévben átadott összes részesedés könyv szerinti értékéről, valamint a részesedés ellenértékének a magánszemély által megfizetett összegéről.

Induló vállalkozásnak minősül a legfeljebb öt éve bejegyzett, tőzsdén nem jegyzett mikro- és kisvállalkozás, amely még nem osztott nyereséget (osztalékot), és nem egyesülés vagy szétválás útján jött létre [szja-törvény 3. § 19. pont].

Az így szerzett értékpapír (üzletrész, részvény), opciós jog esetében akkor keletkezik adókötelezettség, ha azt a magánszemély átruházza, illetve, ha osztalékban részesül.

Átruházás esetén

– ha az három éven belül történik – mivel a kedvezmény feltétele nem teljesül –, az eladás tárgyának juttatáskori piaci értékét visszamenőleg önellenőrzéssel, ennek hiányában az adóhatósági ellenőrzéssel (közterheivel és jogkövetkezményeivel együtt) a magánszemély jogviszonyából származó jövedelmeként kell figyelembe venni, amely a kapott ellenértékből levonható szerzési értéknek számít, a bevétel fennmaradó részére pedig az árfolyamnyereségre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni;

– ha három éven túl történik, a kapott ellenértékből az árfolyamnyereségre vonatkozó szabályok [szja-törvény 67. §] szerint kell a jövedelmet megállapítani, azzal, hogy szerzési értékként a társas vállalkozás részére a magánszemély által az átruházásig igazoltan szolgáltatott vagyoni hozzájárulásnak a létesítő okiratban meghatározott értéke, ingyenes szerzés esetén nulla vehető figyelembe.

Béren kívüli és egyes meghatározott juttatások

Jövőre egyszerűsödik a béren kívüli és az egyes meghatározott juttatásokkal kapcsolatos kötelezettség teljesítése: a kifizetőnek nem havonta, hanem a juttatás hónapját magában foglaló negyedév kötelezettségeként kell a közterheket megállapítania, és a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó- és járulékterheket az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre bevallania és megfizetnie [szja-törvény 69. § (5) bekezdés a) pont].

Januártól fejenként egy helyett évi három alkalommal lehet adni béren kívüli juttatásként csekély értékű ajándékot, a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás formájában [szja-törvény 70. § (6) bekezdés a) pont]. Ez háromszor 26 680 forint értékű juttatást jelen a kifizetőt terhelő 1,18x(15% szja+13% szocho) megfizetése mellett, azzal, hogy továbbra is szükséges a juttatásról nyilvántartást vezetni. Megkötés, hogy a csekély értékű ajándék nem lehet például jutalom, nemesfémből készült termék stb. [szja-törvény 1. § (10) bekezdés, 69. § (4) bekezdés].

Borászati termék adómentes juttatása

Egyes meghatározott borászati termékek 2023. november 1-jétől adómentesen juttathatók, az engedményt a 451/2023. kormányrendelet vezette be. Az erre vonatkozó rendelkezés 2023. december 1-jétől bekerült az szja-törvénybe, így az 1. számú melléklet új 8.45. pontja szerint változatlanul adómentes a juttató által reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, továbbá üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként történő juttatás céljából közvetlenül a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 9. paragrafusának (1) bekezdése szerinti forgalomba hozatalt kezdeményező borászati üzemengedélyestől palackozott kiszerelésben vásárolt, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borászati termék, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borászati termék, azzal, hogy a juttatónak az ilyen célból beszerzett termékekről olyan nyilvántartást kell vezetnie, amelyből megállapítható a beszerzés forrása és a termék felhasználásának módja is.

A mentesség alá vont borászati termékek körébe az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet VII. melléklet II. részében szereplő, szőlőből készült termékek tartoznak.

Fontos hangsúlyozni, hogy a mentesség kizárólag ezen termékek olyan juttatására (felszolgálására) vonatkozik, amelyeket a juttató közvetlenül a borászati üzemengedélyestől az előírtak szerint felcímkézve, palackozott kiszerelésben vásárolt. Tehát a szupermarketben, diszkontáruházban stb. beszerzett italokra, vagy például egy vendéglőben megtartott munkaebéden az étterem készletéből felszolgált italra a mentesség nem érvényesíthető.

Az amerikai-magyar kettős adóztatást kizáró egyezmény felmondásából fakadó hátrányok miatt szükséges korrekciók

– Az OECD-tagállamban székhellyel rendelkező személy által kibocsátott értékpapírból származó jövedelmekre, valamint fizetett kamatra nem kell alkalmazni az egyéb jövedelemre vonatkozó, az alacsony adókulcsú állam esetében előírt szabályokat [szja-törvény 28. § (12) bekezdés].

– Továbbra is ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül egy ügylet, ha azt az USA-ban működő pénzpiaci szolgáltató közreműködésével kötötték; így megmarad a lehetőség az ügyletekből az adott évben keletkező veszteség és a későbbi nyereség egymással történő szembeállítására [szja-törvény 67/A § (3) bekezdés].

– Módosul a külföldön megfizetett adó beszámítására vonatkozó szabály. A belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, a jövedelemszerzés helye szerint külföldről származó külön adózó jövedelem (például osztalék) esetében a törvény engedélyezi a külföldön megfizetett adó beszámítását [szja-törvény 32. §].

– Változnak az előadóművészek és sportolók jövedelemszerzésének helyére vonatkozó szabályok is. A kettős adóztatást elkerülő egyezményekhez hasonlóan a belföldi jogszabályok alapján is a tevékenység végzésének helye szerinti állam lesz jogosult adóztatni, még akkor is, ha a jövedelem nem közvetlenül a magánszemélynél keletkezik [szja-törvény 3. § 4/g) pont].

Bizalmi vagyonkezelés

A 2023. szeptember 12. után létrejött bizalmi vagyonkezelőket érinti az a módosítás, amely szerint adókötelezettség keletkezik abban az esetben, ha a kezelt vagyon induló tőkéjének terhére juttatnak bevételt a kedvezményezettnek, és a juttatást megelőző 5 évben történik olyan vagyonátadás, aminek során a juttatott vagyonelemeket felértékelték, és emiatt eszközérték-növekmény keletkezett [szja-törvény 65/C §].

Folytatólagos nyilatkozat

Az szja-törvény 48. paragrafusának új (2a) bekezdése a jövő évtől bevezeti az első házasok kedvezménye, a családi kedvezmény, valamint a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye esetében a jogosult magánszemély számára úgynevezett folytatólagos nyilatkozattétel lehetőségét, amelyben a magánszemély kérheti, hogy a kifizető a nyilatkozatot mindaddig változatlan tartalommal vegye figyelembe, ameddig a magánszemély nem nyújt be újat, vagy nem kéri a korábban tett nyilatkozata mellőzését. Az új szabály számottevően csökkentheti a munkáltatók, kifizetők adminisztrációs terheit, ugyanakkor nagyobb felelőséget ró a nyilatkozóra, ugyanis az ezzel összefüggő garanciális szabály kimondja, hogy ha a magánszemély új nyilatkozat benyújtásával nem jelzi a jogosultság feltételeiben bekövetkezett változást, és a folytatólagos nyilatkozatban foglaltak alkalmazása miatt az adóhatóság adóhiányt állapít meg, a magánszemélyt terhelő jogkövetkezmények (késedelmi pótlék, adóbírság) nem mérsékelhetők.

Forrás: Adózóna