A nyár a pihenés, feltöltődés időszaka, de a munka ekkor sem áll meg. A munkavégzéssel összefüggő utazás adózási szempontból különös jelentőséggel bír, ugyanis üzleti utazás költségeit abban az esetben lehet adó megfizetése nélkül elszámolni, ha az utazás nem a magánszemély személyes vagy családi szükségleteinek kielégítését szolgálja.

A személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény szerint üzleti utazásnak az a kifizető tevékenységével összefüggő utazás tekinthető, amelynél a vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján megállapítható, hogy az utazás nem látszólagos.

A fogalomból is következik, hogy a számlákon kívül nagy jelentőséggel bír a dokumentumok, feljegyzések, levelezések, árajánlatok stb. megőrzése. A cég által finanszírozott utazásoknál a kiküldetés során összegyűjtött bizonylatok könyvelésekor döntést kell hozni mely kiadások adómentesek, és melyek után kell adót fizetni, és az sem mindegy, hogy kinek. Ez azt jelenti, hogy a kifizetőnek a kiküldetés elejétől a végéig vizsgálnia kell, hogy a leadott bizonylatok, számlák, a kiküldetés célja, a kiküldetésen felmerülő programok, (üzleti tárgyalás, konferencia, reprezentációs vendéglátás stb.) milyen mértékben valósítja meg a munkavégzést a kifizető tevékenysége érdekében, és milyen arányban tartalmaz szórakoztatást célzó programokat.

Az adókötelezettséget egy képzeletbeli esetből kiindulva vizsgáljuk meg. A munkáltató nyelvtanulás céljából elküldi a dolgozót egy londoni nyelviskolába, mert a munkájához szükséges a nyelvtudás. Az oktatás időtartama három hét, de a munkáltató hozzájárul, hogy azt követően még egy hosszú hétvégét a munkavállaló Angliában tartózkodjon. Az utazás utolsó hetében csatlakozik a munkavállalóhoz a barátja, amiről a munkáltatónak nincs tudomása.

Forrás: Adózóna