Az év végi transzferár-kiigazítások mellett a dokumentációs kötelezettségekre is kiemelt figyelmet kell fordítani, egyrészt, hogy a dokumentáció összhangban legyen a tényleges ügyletekkel és azok árazásával, másrészt, mivel majd a társaságiadó-bevallás részeként adatot kell szolgáltatni az adóhatóságnak, és ezt csak naprakész dokumentáció alapján lehet hitelt érdemlően megtenni.

Először azt célszerű meghatározni, hogy az adott ügyletet terheli-e dokumentációs kötelezettség. A kapcsolt vállalkozások közötti ügyleteket terheli transzferár-dokumentációs kötelezettség, ha az adóévben teljesítés történt.

Általános kivételszabályként elmondható, hogy a kapcsolt vállalkozások azon ügyleteit nem terheli csak dokumentációs kötelezettség, melyek esetében a szerződés alapján történő teljesítések értéke az adóévben általános forgalmi adó nélkül számított szokásos piaci áron a 100 millió forintot nem haladja meg, azzal, hogy az értékhatár megállapításánál – az összevonás tényétől függetlenül – a 32/2017. NGM rendelet (TP rendelet) szerint összevonható szerződések alapján történő teljesítések értékét együttesen kell figyelembe venni. Emellett a TP rendelet 1. § (2) pontja további kivételeket is meghatároz.

A társaságnak akkor is van évenként teendője, ha már van TP-dokumentációja az adott ügyletre vonatkozóan. A TP rendelet 4. § (7) pontja ugyanis előírja, hogy az adózó az összehasonlíthatóként kiválasztott vállalkozásokra vonatkozóan készített adatbázisszűrést legalább három évente, az összehasonlíthatóként kiválasztott vállalkozások pénzügyi adatait legalább évente frissítse.

Más szóval, az adatbázisszűrés során kiválasztott mintában szereplő vállalkozások adatait minden évben újra meg kell vizsgálni, és az új pénzügyi adatok alapján új ársávot kell számolni. Az adóévben alkalmazott ügyleti árat ehhez az új ársávhoz kell viszonyítani, és ha szükséges, kiigazítást kell végezni. Háromévente pedig új szűrést kell végezni és új mintát szükséges előállítani.

Az ársáv újraszámolása miatti kiigazítás érintheti a társasági adó alapját, a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék alapját.

Ha a kiigazítás az adóbevallásban történik, akkor figyelemmel kell lenni a tao-törvény 18. § (12) pontjára is, amely szerint, ha az adózó által alkalmazott ellenérték a szokásos piaci tartományon kívül esik, akkor az adóalap-módosítást a mediánra kell elvégezni (és nem a sáv széléig).

A jogszabály ugyan lehetőséget teremt arra, hogy egy a mediántól eltérő értékre történjen meg a kiigazítás, azonban ez egy nagyon szűk körű kivétel, ahol az adózónak megfelelően alá kell támasztania, hogy miért felelt meg jobban a választott érték, mint a medián értéke.

Ha a kiigazítást a vállalkozás az ellenérték utólagos módosításával, megfelelő számviteli bizonylatok kibocsátása mellett végzi el, akkor elkerülhető a mediánra történő módosítás, azonban ekkor különös figyelmet kell fordítani az ellenérték módosítás áfavonzataira, illetve arra, hogy az év végi ármódosítás lehetősége mind a szerződésben, mind a transzferár-dokumentációban a megfelelő módon szerepeljen.

Az év végi kiigazítások értéke kihat a feltöltési kötelezettségre is, ezért azokat célszerű időben végig gondolni és megtenni.

Ha a dokumentáció évenkénti frissítése nem történt meg, akkor az adózó mulasztási bírsággal sújtható (Art. 230. §). Ennek értéke jóval magasabb, mint az általános mulasztási bírság, nyilvántartásonként 5 millió forint. Ráadásul, ismételt jogsértés esetén az összeg megduplázódik. Ugyanazon nyilvántartás vezetésének ismételt elmulasztása esetén az adózó az első esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének négyszereséig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, vagyis a legmagasabb kiszabható bírságtétel 20 millió forint nyilvántartásonként.

Ha az adófeltöltés legalább az adókötelezettség kilencven százalékáig nem valósult meg, a befizetett előleg és az adóévi adó kilencven százalékának különbözete után tíz százalékig terjedő mulasztási bírságot kell fizetni.

Célszerű tehát még az év vége előtt megvizsgálni, hogy minden kapcsolt vállalkozás bejelentésre került-e, a kapcsolt vállalkozások közötti teljesítések megfelelően dokumentálásra kerültek-e, illetve belül vannak-e még az újraszámolt piaci ársávon. Az ársáv aktualizálását és az esetleges kiigazítások szerződéses alapját is tükröznie kell egy naprakész transzferár-dokumentációnak annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a mulasztási bírság.

Forrás: adózóna