2024 nyarán több olyan rangos sportesemény is megrendezésre kerül, amely nemcsak a sportközvetítések nézőit hozza lázba, hanem az esetleges támogatók, szponzorok számára is érdeklődésre tarthat számot. A jelentős marketingérték, amelyet ezek a rendezvények magukban hordoznak, azzal jár, hogy a gazdasági élet szereplői előszeretettel támogatják az adott sportág keretein belül működő sportszervezeteket, illetve sportköztestületet. Mindez természetesen adóvonzattal is jár – ennek kérdéskörét járjuk körül a társasági adó tekintetében.

Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy cikkünk témája az az esetkör, amikor a pénzeszköz átadása nem pusztán támogatási céllal (ingyenesen) történik, hanem valamely termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellentételezéseként, tehát ellenérték fejében. Hangsúlyozzuk továbbá, hogy cikkünk 2. és 3. pontjában kizárólag a szponzoráció aspektusában vizsgáljuk a felek közötti megállapodást, az egyéb szabályok ismertetésére e cikk keretében nincs mód.

1. Szponzorálási szerződés

A sportról szóló 2004. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése szerint a szponzorálási szerződésben a szponzor arra vállal kötelezettséget, hogy pénz-, vagy természetbeni szolgáltatás útján támogatja a szponzorált sportoló, sportszervezet, sportszövetség vagy sportköztestület sporttevékenységét, a szponzorált pedig lehetővé teszi, hogy sporttevékenységét a szponzor marketingtevékenysége során felhasználja.

Abban az esetben, ha a felek szponzorálásban állapodnak meg, a szponzor által nyújtott összeg ellenében a szponzorált személy részéről szolgáltatásnyújtás történik, tehát pl. a sporteseményen, vagy a szponzorált szervezet honlapján feltüntetésre kerül a szponzor elnevezése, illetve gyakran molinók elhelyezése is megtörténik. Ekkor a szponzorált által nyújtott szolgáltatást a szponzorálónak igénybe vett szolgáltatásként kell könyvelnie a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 3. § (7) bekezdés 1. pontja alapján. Az Szt. 78. § (3) bekezdése értelmében az igénybe vett szolgáltatások értékeként az üzleti évben igénybe vett anyagjellegű és nem anyagjellegű szolgáltatások bekerülési értékét – a le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló – számlázott, fizetett, szerződésben meghatározott összegben kell elszámolni.Az igénybe vett szolgáltatás, mint anyagjellegű ráfordítás – amelyről a szponzorált személy számlát bocsát ki – vállalkozási tevékenység érdekében felmerült, elismert költség a szponzornál.

2. Látvány-csapatportok támogatása keretében nyújtott kiegészítő sportfejlesztési támogatás

Az adózó dönthet akként is, hogy a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 22/C. § szerinti, a törvényi feltételek teljesülése esetén adókedvezményre jogosító támogatást nyújt a látvány-csapatsportágak (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong, valamint röplabda sportágak) országos sportági szakszövetségei, vagy az annak tagjaiként működő amatőr és hivatásos sportszervezetek, sportiskolák, vagy a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött alapítványok, illetve a Magyar Olimpiai Bizottság, mint sportköztestület részére, a törvényben nevesített feladatok, költségek támogatására.

A nyújtott támogatás ún. alap-, illetve kiegészítő támogatásból tevődik össze. Az alaptámogatás juttatásáért a támogató ellenszolgáltatásra nem jogosult, ugyanakkor a kiegészítő sportfejlesztési támogatásra az érintett felek köthetnek szponzori szerződést támogatási szerződés helyett [Tao. tv. 22/C. § (2a) bekezdés]. A támogató a szponzori szerződés keretében történő kiegészítő sportfejlesztési támogatás juttatásáért a támogatott szervezet részéről ellenszolgáltatásra jogosult [Tao. tv. 22/C. § (3g) bekezdés].

A kiegészítő sportfejlesztési támogatás összege a támogatási igazolásban szereplő összeg társasági adókulccsal számított értékének legalább 75 százaléka lehet, amelyet a szerződésben meghatározott sporttevékenység támogatása érdekében fizet meg a támogató a támogatási igazolásban nevesített országos sportági szakszövetség, vagy az annak keretében működő sportszervezet, sportiskola, alapítvány részére, vagy – ha az alaptámogatást a sportköztestület kapta – a Magyar Olimpiai Bizottság részére a támogatás adóévében.

Az alap-, illetve a kiegészítő sportfejlesztési támogatást a támogató közvetlen módon, banki átutalással teljesíti az arra jogosult fizetési számlájára a támogatási igazolás kézhezvételét követően.

A Tao. tv. 22/C. § (3a) bekezdésében meghatározott kiegészítő sportfejlesztési támogatás adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege nem minősül vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak, így annak elszámolt összegével a szponzornak meg kell növelnie adózás előtti eredményét a Tao. tv. 3. számú melléklet A) fejezet 12. pontja alapján.

3. Adófelajánlás keretében nyújtott kiegészítő sportfejlesztési támogatás

Az adózó dönthet akként is, hogy az esedékes társaságiadóelőleg-fizetési kötelezettségének teljesítésére álló határidőt megelőző hónap utolsó napjáig külön nyomtatványon egyes havi, illetve negyedéves társasági adóelőleg-kötelezettsége 80 százalékát kedvezményezett célra ajánlja fel (rendelkezés az adóról), illetve, ha a törvényi keretet még nem merítette ki, ezt megteheti az éves társaságiadó-bevallásában is. Ebben az esetben a támogatásban részesülő szervezet nem a támogatótól kapja meg a támogatási összeget, hanem az állami adóhatóság utalja át a felajánlott összeget a törvényi feltételek teljesülése esetén. A társasági adó alanyát a felajánlásáért cserébe adójóváírás illeti meg.

A társasági adóelőleg, vagy adó terhére felajánlott összeg 12,5 százaléka kiegészítő sportfejlesztési támogatásnak minősül a Tao. tv. 24/A. § (9) bekezdésében foglaltak szerint.

A kiegészítő sportfejlesztési támogatásra szponzori szerződés köthető, amikor az adózó a felajánlásért a kedvezményezett szervezet részéről ellenszolgáltatásra jogosult [Tao. tv. 24/A. § (6) bekezdés].

Amennyiben szponzori szerződés megkötésére kerül sor, a felek között fennáll a szolgáltatás-ellenszolgáltatás kapcsolat, a kedvezményezett tehát az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) szerinti szolgáltatást nyújt a támogató felé. A támogatott szervezetnek a szolgáltatás teljesítésének időpontjában számlát kell kiállítania. Ha az adózó a szerződés alapján ellenszolgáltatásra jogosult, akkor a kiegészítő sportfejlesztési támogatás az ellenszolgáltatás áfa nélkül számított, a támogatott szervezet által árbevételként elszámolandó értéket jelenti. Ezen tétel a támogatást felajánló adózónál nem könyvelendő, mivel annak összegét már a társasági adó jogcímén elszámolta.

A szponzoráció ellenértékét a felajánló a kiegészítő sportfejlesztési támogatás keretében az állami adóhatóságon keresztül fizeti meg, az általános forgalmi adót pedig közvetlenül utalja át a szponzorált szervezet részére. Az ügylet során a kedvezményezettnél áfafizetési kötelezettség, míg a támogatás nyújtójánál – az áfalevonásra vonatkozó általános feltételek teljesülése esetén – áfalevonási jogosultság merülhet fel, ez azonban függ attól is, hogy a támogatásban részesülő szervezet milyen áfa adózási mód szerint működik.

Amennyiben a támogatásban részesített szervezet az általános szabályok szerinti áfa-elszámolást alkalmaz, és a számlában áthárított áfát szerepeltet, akkor a támogató az Áfa tv. VII. fejezetében foglalt általános adólevonási szabályokat alkalmazza, vagyis olyan mértékben, amilyen mértékben az igénybe vett szolgáltatást adóköteles tevékenységéhez hasznosítja, jogosulttá válik az áfa levonására.

Forrás: Adó Online