A különböző piacokon, vásárokon, a közutakon, a családi házak kapujánál gyakran találkozunk a lekvárok, szörpök, savanyúságok, zöldségek és gyümölcsök árusításával. Feltételezhető, hogy a zöldség és gyümölcs, valamint az előállított termékek alapanyaga a saját gazdaságban, azaz a kertben termett, így fontos említést tenni arról, hogy ezeket a finomságokat őstermelői igazolvány birtokában érdemes értékesíteni, melynek kiadásában a helyi falugazdász is közreműködik. Helytelen gyakorlatnak számít az az eset, amikor például a gyümölcsöt kiteszik a kapu elé és otthagyják, azzal, hogy a vevőre bízzák az ellenérték megfizetését, mivel a vevő részére ki kell állítani legalább a nyugtát.

Miért előnyös az őstermelői igazolvány?

Az őstermelői igazolvány kiváltásának legfőbb előnye, hogy ebben az esetben 600 ezer forint bevételig a magánszemélynek nem kell jövedelmet számolnia, azaz adómentes az említett termékek eladásából származó bevétel.

Ha a magánszemély savanyúságot, lekvárt, szörpöt készít, akkor érdemes gyűjteni a kiadásaival kapcsolatos számlákat is, mivel előfordulhat, hogy az adóévben 600 ezer forintnál többet árul a piacon, hídon, vagy akár a kapuban. Az említett készítmények előállításával kapcsolatos kiadás lehet például a cukor, a dzsemfix, az ecet, a fűszerek, az üveg, a kötöző és csomagolási anyagok bekerülési értéke, vagy a mérleg. Elismert költség lehet a bevétel megszerzése miatt felmerült vízdíj, vagy például lekvárfőzés esetén az ahhoz szükséges gáz, vagy áramfogyasztás, illetve az árusítás körülményeit biztosító asztal, lábos, fazék.

Amennyiben 600 ezer forintnál több lenne a magánszemély bevétele, akkor tételes költségelszámolás esetén 4 millió forint bevétel alatt élhet nyilatkozattételi jogával, azaz nem kell jövedelmet számolnia, ha rendelkezik a bevétel 20 százalékát kitevő költségeiről bizonylattal. A bevétel 20 százalékát kitevő költségek között  nemcsak a számla szerinti összeget lehet figyelembe venni, hanem más bizonylat is megfelel. Ilyen más bizonylat lehet, amikor munkabért fizetnek az alkalmazottnak, vagy napszámosok segítenek a betakarításban.

Abban az esetben, ha ezeket a termékeket többen állítják elő a családban, akkor mód van a közös őstermelői igazolvány kiváltására is, de arra ügyelni kell, hogy a családtagoknak a lakcíme vagy a tartózkodási helye azonos legyen. A közös igazolvány azzal az előnnyel jár, hogy a 600 ezer forint adómentes bevételi határt személyenként kell nézni, tehát férj-feleség esetében ez például 1 millió 200 ezer forint adómentes bevételt jelent. A közös igazolvány hátránya viszont, hogy egy időben ecsak egy helyen árulhatnak.

Ha a magánszemély nem vált őstermelői igazolványt, akkor az szja-törvény alapján önálló tevékenységet folytatónak minősül, és a jövedelme után – függetlenül a bevétel nagyságától – mindenképpen adóznia kell, ami azt jelenti a gyakorlatban, hogy a jövedelme után 15 százalék személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót kell fizetnie. Ez utóbbi mértéke 15.5 százalék. Adókötelezettség esetén a jövedelmet szerepeltetni kell majd a tárgyévi szja- bevallásban is

Forrás: Adózóna