2024. január 1-jétől hatályos szabály alapján, a rehabilitációs-, illetve rokkantsági ellátás igénylésekor már nem kell megszüntetni a fennálló keresőtevékenységet. Nem változott az a szabály, hogy a már megállapított rehabilitációs-, illetve a rokkantsági ellátás folyósítása alatt is végezhető keresőtevékenység.

A megváltozott munkaképességűek ellátása, azaz a rehabilitációs ellátás, illetve a rokkantsági ellátás mellett korlátlanul lehet keresőtevékenységet folytatni. Igaz ez akkor is, ha a megváltozott munkaképességű személy munkaviszonyban, vagy vállalkozói jogviszonyban folytatja a keresőtevékenységét. Erre tekintettel először tekintsük át a megváltozott munkaképességű személy munkaviszonyban történő foglalkoztatását!
A megváltozott munkaképességű személy munkaviszonyban történő foglalkoztatása kapcsán kiemelt figyelmet kell fordítani a 2012. évi I. törvény (Mt.) azon szabályára, mely szerint a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára, fejlettségére, egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. Ha a munkavállaló egészségi állapota megváltozik, akkor a fenti szabályra is tekintettel a munkáltató köteles a munkafeltételeket, a munkaidő-beosztást megfelelően módosítani.

Évenként 5 munkanap pótszabadság jár annak a munkavállalónak, aki

♦ fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy

♦ vakok személyi járadékára jogosult, vagy

♦ megváltozott munkaképességű*.

*Megjegyzés: Az Mt. alapján megváltozott munkaképességű munkavállaló a rehabilitációs hatóság vagy jogelődjei által végzett hatályos minősítése alapján az,

♦ akiknek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,

♦ aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt,

♦ akinek a munkaképesség-csökkenése 50–100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy

♦ rokkantsági ellátásban részesül.

Munkaviszonyban foglalkoztatott, megváltozott munkaképességű személy munkabéréből a 15 százalék személyi jövedelemadó-előlegen túl meg kell fizetni 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot. Részmunkaidőben történő foglalkoztatáskor figyelemmel kell lenni arra, hogy a társadalombiztosítási járulékot legalább a minimálbér 30 százalékából meg kell fizetni. A munkáltató a munkabér után megfizeti a 13 százalék szociális hozzájárulási adót, amelynél szintén érvényesül az a szabály, hogy részmunkaidőben történő foglalkoztatásnál legalább a minimálbér 30 százaléka után kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót.

Ugyanakkor nem kell megfizetni a fenti minimális alapból a társadalombiztosítási járulékok és a szociális hozzájárulási adót, ha megváltozott munkaképességű munkavállaló

♦ csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, gyermeknevelést segítő ellátásban, ápolási díjban részesül vagy

♦ köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban tanul, vagy szakképző intézmény által szervezett szakmai oktatásban jogszabály alapján ingyenesen vesz részt, továbbá a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat.

Megjegyzés: A rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás folyósítása megszűnik, ha az érintett más rendszeres pénzellátásban részesül, amelybe nem tartozik bele a táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, az örökbefogadói díj, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásai, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj, a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátások és a gyermekgondozást segítő ellátás.

Megváltozott munkaképességű személy vállalkozói tevékenysége

A rehabilitációs-, illetve rokkantsági ellátásban részesülő személy dolgozhat egyéni-, illetve társas vállalkozói jogviszonyban is.

A vállalkozói jogviszony alapján a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót legalább az ún. minimális alapok szerint meg kell fizetni. Azaz a rokkantsági-, vagy rehabilitációs ellátásban részesülő vállalkozó megfizeti a 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot, amelynek az alapja legalább a minimálbér, illetve szakképzettséget igénylő tevékenység esetén a garantált bérminimum.

A vállalkozásnak a 13 százalék szociális hozzájárulási adót legalább a minimálbér 112,5 százaléka, míg szakképzettséget igénylő tevékenység esetén a garantált bérminimum 112,5 százaléka után kell megfizetni.

Nem kell megfizetni a fenti minimális alap szerint a tb közterheket azokra a napokra, amelyekben a társaság megváltozott munkaképességű tagja, vagy a megváltozott munkaképességű egyéni vállalkozó

♦ táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül;

♦ gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekek otthongondozási díja, ápolási díj folyósítása alatt a tag személyes közreműködését, az egyéni vállalkozó e tevékenységét személyesen folytatja;

♦ csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül;

♦ önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít;

♦ fogvatartott.

Miként alakul a szünetelésnél a minimális alap alóli mentesség?

Az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság, a közjegyzői iroda a megváltozott munkaképességű tagjával fennálló jogviszonya kapcsán a minimális alapnál nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja ügyvédi tevékenysége, szabadalmi ügyvivői kamarai, illetve közjegyzői kamarai tagsága szünetel. Más szabály vonatkozik az egyéni vállalkozókra. A megváltozott munkaképességű ügyvédi, szabadalmi ügyvivői, közjegyzői vagy állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a minimális alapok kapcsán nem veszi számításba azt a hónapot, amelynek egészében (azaz a teljes hónapban) az ügyvédi tevékenysége, szabadalmi ügyvivői kamarai, közjegyzői kamarai tagsága – a szociális hozzájárulási adó kapcsán az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenysége –, illetve egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel. Ha a fenti szünetelés nem a teljes hónapban áll fenn, akkor az egyéni vállalkozó legalább a minimális alap szerint köteles megfizetni a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót.

Végezetül tekintsük át a megváltozott munkaképességű személy munkaviszonya, vállalkozói tevékenysége kapcsán érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezményt!

Szociális hozzájárulási adókedvezmény

A kifizető, illetve az egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesíthet

♦ munkaviszonyban foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személy után,

♦ megváltozott munkaképességű személy kapcsán, aki egyéni vállalkozó, illetve tagja a közkereseti társaságnak, a betéti társaságnak, a korlátolt felelősségű társaságnak, a közös vállalatnak, az egyesülésnak, az európai gazdasági egyesülésnak, a szabadalmi ügyvivői irodának, a szabadalmi ügyvivői társaságnak, az ügyvédi irodának, a közjegyzői irodának, a végrehajtói irodának, az egyéni cégnek, és ebben a társaságban adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonya áll fenn.

Megjegyzés: A kedvezmény kapcsán megváltozott munkaképességű személynek minősül az,

♦ akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, vagy

♦ aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32–33. §-a, vagy a 19. § (1a) bekezdése, vagy a 38/C. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül

♦ fogyatékossági támogatásban, vagy vakok személyi járadékában részesül.

A kedvezményt a kifizető, illetve az egyéni vállalkozás a komplex minősítésről szóló érvényes dokumentum, vagy a fenti megváltozott munkaképességű személy ellátásának folyósítását igazoló határozat, illetve fogyatékossági támogatás, vagy vakok személyi járadékának folyósítását igazoló határozat birtokában érvényesítheti.

A kedvezmény a foglalkoztatott után, az egyéni vállalkozó által saját maga után megállapított szociális hozzájárulási adóalapból érvényesíthető azzal, hogy a kedvezmény legfeljebb a minimálbér kétszerese (amely idén havi bruttó 533 600 forint) után vehető igénybe.

Ha a megváltozott munkaképességű személy értesül arról, hogy a fenti jogosultsága megszűnik, akkor megszűnésről szóló határozat kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül köteles tájékoztatni erről a kifizetőt, illetve az egyéni vállalkozót. Ennek eredményeként a kedvezmény, a jogosultság megszűnését követő hónaptól már nem vehető igénybe.

Forrás: Adózóna