Megszavazták az adótörvény módosításokat

Elfogadta az Országgyűlés kormánypárti többsége a T/16208 számú adótörvény-módosítási csomagot.

Az megszavazott törvényjavaslat a személyi jövedelemadózásban egyszerűsíti az egyéni vállalkozók átalányadózásának szabályait: jövőre már az éves minimálbér tízszereséig, kiskereskedelmi tevékenységnél ötvenszereséig választható majd ez az adózási forma. Az így adózó egyéni vállalkozásoknak az éves minimálbér feléig nem kell személyi jövedelemadót fizetniük, továbbá az érintettek élhetnek a családi adókedvezmény lehetőségével is. Az intézkedés 70 ezer vállalkozásnak jelent könnyebbséget.

A törvény rögzíti az átalányadóval adózó jövedelem megállapításához alkalmazható költséghányadokat. Eszerint az egyéni vállalkozók alapesetben 40 százalék, a törvényben tételesen meghatározott tevékenységeket, vagy ezen tevékenységeket és kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozók 80 százalék, az adóév egészében kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozók 90 százalék, a mezőgazdasági őstermelők pedig 90 százalék költséghányad levonásával állapíthatják meg jövedelmüket.

Új – az ellenőrzött tőkepiaci ügylethez hasonló – adózási szabályokat vonatkoznak majd a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem adókötelezettségére, s bővül az adómentesen adható jövedelmek köre. Egyebek mellett több módosítást is tartalmaz, amely a szocho és tb-járulék fizetésének szabályait érinti, e-áfabevallási változtatásokat, speciális adó-visszatérítési szabályokat is tartalmaz.

A kormány indoklása szerint a gazdaság újraindítását szolgáló intézkedés, hogy 2022 júliusától fél százalékponttal mérséklődik a szociális hozzájárulási adó, így az már csak 15 százalékos lesz. Ugyanezen ok miatt a gazdaság újraindítása érekében a jövő évtől nem kell különadót fizetniük a kockázati tőkealap-kezelőknek és a tőzsdéknek sem.

Az energiaellátók a veszteségüket a következő öt adóévben levonhatják az adózás előtti eredményükből. A kormány célja ezzel a rezsicsökkentés eredményének megőrzése.

Változás, hogy a társaságiadó-törvénybe már teljes egészében belépül az adóelkerülést célzó uniós direktíva, és a törvény bevezeti a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó szabályokat. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány mentesül a társasági adó fizetése alól azon bevétele után, amelyet céljainak, közfeladatának, közérdekű tevékenységének megvalósítása érdekében szerzett. Az ezen alapítványoknak nyújtott vagyonjuttatással, támogatással nem kell megnövelni az energiaellátók jövedelemadó-alapját, és ezen alapítványok személyes illetékmentességet is élveznek.

A zárószavazás előtt az Országgyűlés jelentős módosításokat tartalmazó összegző módosító javaslatot is elfogadott, amelynek az elmúlt napokban legnagyobb visszahangot kiváltó része, hogy az eredeti előterjesztésben szereplő 50 százalék helyett 300 százalékos társasági nyereségadóalap-kedvezményt kapnak azok a cégek, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi vagy egyházi fenntartásban lévő egyetemet, illetve annak fenntartóját támogatják, felsőoktatási támogatási megállapodás alapján.

Az összegző javaslat ezen pontjáról külön szavazást kért a Demokratikus Koalíció frakciója. A javaslatot 121 igen és 60 nem szavazat mellett elfogadta az Országgyűlés kormánypárti többsége, amely ezt követően a teljes összegző módosító javaslatot is megszavazta.

Forrás: MTI/Adózóna