Milyen esetekben indokolt a selejtezés, és hogyan kell dokumentálni? Ismertetjük a jellemző eseteket.

A vállalkozásoknál viszonylat gyakran felmerül a selejtezés kérdése, dokumentálása, elszámolása. Az Adózóna egyik kérdezője például a következőket írta: „Üdítő, chips, édesség szavatossági lejárat után – ha akció keretében nem tudta értékesíteni az árut az üzlet –, selejtezési jegyzőkönyv alapján kivezeti azt a készletei közül. A könyvelésre selejtezési jegyzőkönyvet küldenek darabszám és érték megjelölésével. A selejtezett árut a készletek közül elkönyveljük egyéb ráfordításként. Kérdésként merül fel, hogy adódik-e egyéb kötelezettség az áru selejtezése kapcsán, ha azt szavatossági idő miatt vezetik ki a könyvekből?”

A kérdésnek legalább két vonatkozása van. Az egyik maga a konkrét áruismereti, illetve fogyasztóvédelmi összefüggés – amely a számviteltől független –, s amellyel kapcsolatban röviden érdemes megjegyezni (anélkül, hogy ennek részleteiben elmerülnénk): eltérő idők jellemezhetnek egy árut, például megkülönböztethetik a fogyaszthatósági időt és a minőségmegőrzési időt, amelyek fontos jellemzői a terméknek, és meghatározóak az értékesítésnél, illetve fogyasztásnál. Tehát előfordulhatnak olyan esetek, hogy bizonyos áru már nem értékesíthető, de mégis hasznosítható. Ezeket az áruismereti sajátosságokat érdemes figyelembe venni.

A második és esetünkben releváns kérdés a számviteli elszámolás. A számviteli törvény nem foglalkozik a selejtezéssel, nem határozza meg annak tartalmát. A törvényben csak az eszközök állományból való kivezetése szerepel, amely bekövetkezhet egyrészt káresemény, másrészt feleslegessé válás miatt. A számviteli törvény foglalkozik viszont a vagyonért való felelősséggel. Ezért a vállalkozásnak a számviteli politikájában, illetve az ennek részét képező szabályzatában szabályozni szükséges a feleslegessé vált (immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek) eszközök feltárását (vagyis hogy milyen esetekben válnak feleslegessé) és selejtezését.

A selejtezésre vonatkozó részletes szabályok önálló selejtezési szabályzatban, illetve a leltározási és leltárkészítési szabályzat részeként is kialakíthatók a vállalkozás méretétől, összetettségétől, az eszközállomány nagyságától függően.

Forrás: Adózóna