A kata szigorításának gyakorlati problémái

2021. január 1-jétől jelentősen szigorodnak a kisadózók tételes adójának (kata) szabályai.

A törvénymódosítás mindenekelőtt szigorítást tartalmaz a kisadózói bejelentések terén. E szerint 2021. január 1-jétől egy adott magánszemély, csakis egyetlen jogviszonyban jelenthető be kisadózóként. Az adóhatóság ennek megfelelően vissza fogja utasítani az adott magánszemély kisadózói bejelentését, ha a nyilvántartásában ez a magánszemély már szerepel kisadózóként. A jogalkotó ezen rendelkezést azzal indokolja, hogy a kataalanyiságból származó előny a továbbiakban ne többszöröződjön.

E tekintetben a jogszabály kötelező erővel hívja fel a már 2021. január 1-je előtt nyilvántartásba vett kisadózókat arra, hogy 2021. január 1-jéig meg kell felelniük annak a rendelkezésnek, hogy csakis egyetlen jogviszonyban lehetnek kisadózóként nyilvántartva.

Amennyiben ezt a kisadózók nem teszik meg, akkor az adóhatóság 2021. január 1-jével visszamenőleg határozatban törli a kisadózói státuszt a legkorábban kezdődött kisadózói státusz kivételével.

Éppen ezért az érintett „többszörös” kisadózóknak érdemes átgondolniuk, hogy melyik vállalkozásukban tartják meg a kisadózói státuszukat. Ha például egy magánszemély egyéni vállalkozóként és egy betéti társaság kültagjaként is kisadózó, akkor 2020. december 31-éig mindenképpen döntenie kell, hogy melyik jogviszonyában marad kisadózóként bejelentve.

Ha úgy dönt, hogy az egyéni vállalkozásában marad kisadózó, akkor a betéti társaság kataalanyisága meg is szűnik, ha a beltag vagy más kültag nincs bejelentve kisadózóként, vagy nem jelentik be őket legkésőbb a következő napig kisadózóként. Ebben az esetben a cégnek át kell térnie a számviteli (a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény) és társasági adó törvény (a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény) hatálya alá, s el kell készítenie egy nyitómérleget, melyet könyvvizsgálóval kell hitelesíteni. Vagyis ez a döntés a gyakorlatban jelentős többletköltséggel járhat a kisadózó számára.

Megoldás lehet erre a helyzetre az, hogy a példa szerinti esetben egy másik kültagot, vagy a beltagot jelentik be kisadózóként, így a cég kataalanyként megtartható, de ez nyilván kedvezőtlenebb adózást jelent összességében, hiszen a korábbi kisadózó kültag lényegében csak munkaviszony keretében működhet közre a cég életében.

Fontos ezért ismét kiemelni, hogy amennyiben a már említett „többszörös” kisadózó elmulasztja a döntést meghozni 2020. december 31-éig, akkor az adóhatóság csak az elsőként bejelentett kisadózói jogviszonyt tartja meg, s ez jövő év elején kellemetlen helyzeteket és nem várt többletköltséget (például könyvvizsgálat) teremthet.

További korlátozó rendelkezésként a javaslat előírja, hogy amennyiben a bevételt juttató szervezet és a kisadózó vállalkozás egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban állnak, akkor a kifizetett összeg 40 százalékát kiegészítő adóként kell a kifizetőnek megfizetnie, a bevétel juttatását követő hónap 12. napjáig. A kifizető kapcsolt vállalkozás ezzel egyidejűleg havi adatszolgáltatásra is kötelezett, melyben a bevételben részesülő kisadózó vállalkozás nevét, címét és adószámát tünteti fel. Kapcsolt vállalkozás fogalmánál ez esetben is a társasági adó törvény szerinti meghatározott vállalkozásokat kell érteni.

Ha a kisadózó külföldi illetőségű kapcsolt vállalkozásnak minősülő jogi személytől szerez bevételt, akkor a 40 százalékos mértékű kiegészítő adót neki magának kell megfizetnie a bevétel megszerzését követő hónap 12. napjáig.

A kisadózó vállalkozás az éves katabevallásában köteles lesz adatot szolgáltatni mind a belföldi, mind a külföldi kapcsolt vállalkozásától szerzett bevételéről, a kapcsolt vállalkozás nevéről és címéről is.

E mellett az adatszolgáltatási kötelezettség továbbra is fennáll azon kifizetővel kapcsolatban, amely az adóévben több mint 1 millió forint bevételt juttat a kisadózónak, azzal a megkötéssel, hogy nemcsak azon bevételt kell ez esetben figyelembe venni, amelyről számlát állított ki a kisadózó, hanem azt a bevételt is, amelyet költségelszámolásra alkalmas számviteli bizonylat alapján szerzett meg a kisadózó.

Mindenképpen jelentős szigorítás az a rendelkezés, mely szerint ha egy kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak 3 millió forintnál nagyobb mértékű bevételt juttat, akkor a 3 millió forintot meghaladó bevétel rész után 40 százalékos mértékű adó megfizetésére kötelezett.

Ezt a rendelkezést azonban nem kell alkalmaznia a kapcsolt vállalkozási viszonyban állónak kifizetett összegre, hiszen ezen összeg már eleve 40 százalékos mértékkel fog adózni a törvénymódosítás szerint.

Szintén nem kell alkalmazni ezen szabályt a módosítás szerint azon összeg után, amelyet

♦ a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásból juttat az egészségügyi szolgáltatást végző kisadózónak;

♦ a kifizető jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat a kisadózónak;

♦ költségvetési szerv az államháztartási törvény (államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény) alapján juttat a kisadózónak.

A kifizetőnek a 40 százalékos mértékű adót először annak a hónapnak a 12. napjáig kell megállapítania, megfizetnie és bevallania, melyet megelőző hónapban az általa juttatott bevétel meghaladja a 3 millió forintot. A bevallásban a bevételben részesülő kisadózó nevét, címét és adószámát kell feltüntetni.

Mind a belföldi kapcsolt vállalkozás, mind a belföldi 3 millió forintnál nagyobb bevételt juttató kifizető köteles a kisadózót az adóévet követő év január 31-éig tájékoztatni a 40 százalékos adó kiszámításánál figyelembe vett bevételről.

Ez esetben is igaz az, hogy amennyiben a 3 millió forint feletti bevételt külföldi személy juttatja, akkor a 40 százalékos mértékű adót magának a kisadózónak kell a fentiek szerint megfizetnie.

A külföldi személy nevéről és címéről valamint a kapott bevételről az éves katabevallásban kell a kisadózónak adatot szolgáltatnia.

A jogszabályváltozás mindenképpen megnehezíti a katás cégek működését, hiszen a 40 százalékos adó gyakorlatilag tevékenységtől függetlenül mindenféle termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra alkalmazni kell a fenti előírások szerint.

Ehhez képest csekély könnyebbség, hogy a szigorításokat csak a kifizetőnek minősülő személy által juttatott bevételre kell alkalmazni, vagyis lényegében a vállalkozások közötti kifizetések szabályai változnak. Ennek megfelelően egy kifizetőnek nem minősülő magánszemély által fizetett bevételnél, sem a 3 millió forintos összeghatárt, sem a kapcsolt vállalkozási viszonyt nem kell figyelembe venni.

Kapcsolt vállalkozások csak akkor tudják ezen szabályokat kikerülni jövőre, ha a Ptk. (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény) figyelembevételével fennálló kapcsolt vállalkozási viszonyukat megszüntetik. Ehhez gyakorlatilag vagy a kifizető vagy a bevételt fogadó kapcsolt vállalkozás tulajdonosi szerkezetének az átalakítására lesz szükség, amely a legtöbb esetben nem, vagy csak nehezen járható.

A 3 millió forintos bevételi összeghatár figyelésénél kérdésként merülhet fel az, hogy a kapcsolt vállalkozásoktól érkező bevételeket együttesen kell-e figyelembe venni. Mivel a jogszabály ezt nem írja elő, így szerencsére nem kell összeszámítani ezen bevételeket, vagyis egy katás vállalkozás együttesen szerezhet több mint 3 millió forint bevételt egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló kifizetőktől.

Szintén nem kell együttesen figyelembe venni a bevételben részesülő egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló kisadózó vállalkozásoknak az egyazon kifizetőtől származó bevételeket.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például amennyiben mind a férj, mind a feleség kisadózó vállalkozása ugyanazon kifizetőtől kap bevételt, akkor mindketten jogosultak évente 3 millió forint bevételt további 40 százalékos adófizetés nélkül megszerezni.

Mindez jövőre odavezethet, hogy az egymással közeli hozzátartozói viszonyban állók (például házastársak) két katás vállalkozást hoznak létre annak érdekében, hogy a 3 millió forintnál nagyobb bevételt 40 százalékos adófizetés nélkül is meg tudják szerezni. Az adóhatóságnak ez esetben elviekben joga van megvizsgálni, hogy ez mennyiben ütközik a rendeltetésszerű joggyakorlásba. Amennyiben a közeli hozzátartozók külön-külön katás vállalkozást hoznak létre, akkor figyelemmel kell lenniük arra, hogy az adott vállalkozásban jelen legyen olyan személy, aki a szükséges szakismeretekkel rendelkezik (például munkaviszony keretében). Ez természetesen további adófizetési kötelezettséggel járhat, így nem biztos, hogy anyagilag megéri.

Fontos részletszabály, hogy a 3 millió forint feletti bevételrészt figyelmen kívül kell hagyni a 12 millió forint feletti bevételrész megállapításánál, vagyis a jogalkotó az adótöbbszöröződést el kívánja kerülni.

Forrás: Adózóna