A kérdés konkrétan így szólt: “Foglalkoztatóként a járványhelyzet következtében nem tudunk munkát adni a munkavállalónknak. Amennyiben a munkavállaló szociális helyzete indokolja, adhatunk-e a kieső munkalehetőség miatt adómentes pénzbeli juttatást? (Létezik valamilyen speciális jogszabályhely a katasztrófahelyzetek idejére?) Ha nem, akkor megoldható lenne ugyanez olyan alapítványon keresztül, amelynek cél szerinti tevékenysége között szerepel a szociális célú adományozás? (A vállalkozásunk adományozna ennek a civil szervezetnek, amely szervezet adná ezt a pénzösszeget a kieső munkára tekintettel.)”

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (Gst.) 28/A §-a a katasztrófahelyzetben adott, illetve kapott segítséghez fűződő teljes köztehermentességet átfogó módon, általános érvénnyel mondja ki a vállalkozások valamennyi közteherfizetési kötelezettségére kiterjedően. A rendelkezés szerint katasztrófahelyzet esetén a vállalkozási tevékenységet végző jogalanyok (cégek, egyéni vállalkozók) által ellenszolgáltatás nélkül, a katasztrófahelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából végzett tevékenységet, a katasztrófahelyzetben lévők számára nyújtott szolgáltatást, termékátadást bármely fizetési kötelezettségről szóló jogszabály alkalmazásában olyan tevékenységvégzésnek kell tekinteni, mint amit a fizetési kötelezettség alanya a vállalkozási, gazdasági tevékenységi körében fejtett ki, feltéve, ha azt a fizetési kötelezettséggel érintett, vállalkozási tevékenységet végző jogalany a tevékenységvégzés napjától számított 60 napon belül, a nyújtott szolgáltatás és átadott termék megnevezésével, mennyiségének megjelölésével a fizetési kötelezettséggel kapcsolatos ügyben illetékes adóhatósághoz bejelenti.

Ugyancsak mentesül mindennemű közteher alól a katasztrófahelyzetben lévőknek nyújtott vagyoni előny.

Ez a rendelkezés a vörösiszap-katasztrófa kapcsán született, azóta azonban gyakorlati alkalmazásának (szerencsére) nem volt indoka.

A Gst. szerint katasztrófa: a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetve e helyzet kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli.

A meghatározás alapján egyértelmű, hogy a koronavírus terjedése következtében katasztrófahelyzetről (a 40/2020. kormányrendelettel kihirdetett veszélyhelyzetről) van szó, ezért – véleményem szerint – alkalmazható lenne a stabilitási törvény hivatkozott rendelkezése. Ez azt jelentené, hogy az a vállalkozás, amely a jelen helyzetben segítséget nyújtana – eszközeit erre használná, a készleteiből termékeket adna át, szolgáltatást nyújtana – azt adóalap-növelés nélkül tehetné, ha mindezt az adóhatóságnak bejelenti. Vagyis nem kellene utána társasági adót fizetnie, illetve juttatásait nem terhelné szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás stb. Annak pedig, aki kapná a támogatást, ingyenes vagy kedvezményes juttatást, nem keletkezne személyijövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettsége.

Sajnos a Gst. hivatkozott szabályának nincs végrehajtási rendelete, illetve a NAV-nál kialakult gyakorlata, és a járvány miatt eddig megjelent rendkívüli jogszabályok sem tartalmaznak e tekintetben rendelkezéseket.

Javaslom, hogy – esetleg a VOSZ (Vállalkozók Országos Szövetsége útján) – kezdeményezzék a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzsnél a végrehajtáshoz szükséges intézkedést.

A fentiektől függetlenül szóba jöhet az Szja tv. 1. számú mellékletének 3.3. pontja (figyelemmel a 3.4. pontban foglaltakra) is, amelynek értelmében adómentes többek között a közérdekű kötelezettségvállalásból, alapítványból annak létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemélynek nem pénzben adott juttatás értéke (ide nem értve az e törvény szerint béren kívüli juttatásnak minősülő juttatásokat), pénzben történő juttatás esetén legfeljebb a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó összegben havonta adott támogatás, ha az nem az általa végzett tevékenység mennyiségi és/vagy minőségi jellemzőire tekintettel, vagy termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának ellenértékeként illeti meg.

Forrás: Adózóna