A Tbj. (2019. évi CXXII.) törvény alkalmazásában harmadik államnak az Európai Gazdasági Térség és Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény hatálya alá nem tartozó állam minősül.

E fogalomnak a biztosítási kötelezettség tekintetében van jelentősége.

A jogszabály 17. § (2) bekezdés a) pontja értelmében nem terjed ki a biztosítás a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg, és az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év eltelt.

E rendelkezés olyan harmadik államból kiküldött személy esetében is alkalmazható, aki

• a harmadik államban fennálló biztosítását az 1. melléklet szerint igazolja, függetlenül attól, hogy a kiküldött személy állampolgársága szerinti állammal Magyarországnak hatályos szociális biztonsági egyezménye áll fenn vagy, aki
• a harmadik államban fennálló biztosítását az 1. melléklet szerint igazolja, és nem tartozik a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá.

Ugyanakkor a külföldi munkavállalók magyarországi tartózkodásával és foglalkoztatásával összefüggő szabályok alkalmazásában a címben említett fogalmon mást értünk.

A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésével összefüggő szabályok taglaló 445/2013. kormányrendelet 2. §-ának 6. pontja értelmében harmadik országbeli állampolgár: a szabad mozgás és tartózkodás jogával, valamint menedékjoggal nem rendelkező idegen állampolgár és hontalan személy minősül.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 1. § (2) bekezdése értelmében a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik

• a magyar állampolgár kivételével az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgára, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállású személy (a továbbiakban: EGT-állampolgár),
• az EGT-állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező, az EGT-állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó családtagja,
• az az EGT-állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó személy, aki – abban az országban, ahonnan érkeznek – az EGT-állampolgár eltartottja volt, vagy vele egy háztartásban élt, illetve akiről súlyos egészségügyi okból az EGT-állampolgár személyesen gondoskodik és a hatóság a családtagként való beutazását és tartózkodását engedélyezi.

A harmadik országbeli polgár – a 2023. évi XC. törvény (2) bekezdése értelmében – Magyarországon rövid, tartós vagy huzamos időtartamban tartózkodhat.

E törvény alkalmazásában a rövid időtartamú magyarországi tartózkodás bármely száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó tervezett magyarországi tartózkodás.

Rövid időtartamú magyarországi tartózkodás esetén az érintettnek nincs szüksége tartózkodási engedélyre.

Ugyanakkor ennek hiányában nem minősül belföldinek, ami – biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban történő foglalkoztatása esetén – tajkártya igénylésekor okozhat problémát.

A 2023. évi XC. törvény 13. § (1) bekezdés akként rendelkezik, hogy a rövid időtartamú magyarországi tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgár, valamint az (EU) 2018/1806 európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében szereplő harmadik ország állampolgáraként Magyarország területén jogszerűen tartózkodó személy – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – munkát végezhet.

Ugyanakkor a (2) bekezdés mindezt azzal egészíti ki, hogy az (1) bekezdésben említett szabály nem mentesít a más jogszabályban a munkavégzés kapcsán előírt feltételek – különösen a munkavállalási engedély megszerzése – teljesítése alól.

Ebből következően a tartózkodási engedéllyel nem rendelkező munkavállaló rövid ideig tartó foglalkoztatáshoz is kell munkavállalási engedély, kivéve 445/2013. kormányrendelet 15. szakaszában meghatározott helyzeteket.

Forrás: adózóna