Egyszerűsített foglalkoztatás változás 2025 év
Az ünnepek előtt a szokásos jogalkotási stílusban a jogalkotó – a Magyarország 2025. évi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvényben – elfogadott egy, az egyszerűsített foglalkoztatás területét érintő jogszabálymódosítást is. A módosítás az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efotv.) rendelkezéseit érinti. Cikkünkben összefoglaltuk a módosítást jelentő legfontosabb szabályokat.
A munkaviszony időtartamára vonatkozó szabályok szigorodnak
Az egyszerűsített foglalkoztatásnak továbbra is két típusa marad: a mezőgazdasági vagy turisztikai idénymunka és az alkalmi munkavállalás. Az alkalmi munkavállalás létszámkeretére vonatkozó szabályok változatlanul hatályban maradnak. Szigorításra kerül azonban a munkaviszony időtartamára vonatkozó szabályozás.
A módosító törvény 84. §-a alapján 2025. július 1. napjától kezdődően, ha a munkavállaló idénymunkára, alkalmi munkára vagy idénymunkára és alkalmi munkára létesít több alkalommal munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a százhúsz napot nem haladhatja meg. Ez azt jelenti, hogy az adott munkáltatónál 90 napos, egyébként pedig (bármely munkáltatónál összeszámítva) naptári évenként 120 napos korlát fog érvényesülni.
A változást 2025. július 1-jétől kell alkalmazni úgy, hogy a 2025. évben a foglalkoztatás időtartamának számításakor annak 120 naptári napos korlátját 2025. július 1-jétől kell figyelembe venni.
- február 1-jétől emelkednek a közterhek
Az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterheket az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efotv.) 8. §-a határozza meg. A munkáltató egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony alapján a (2) bekezdésben naptári naponként és munkavállalónként meghatározott közterhet fizet.
Ennek mértéke mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetében a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 0,75 százaléka, azaz 2200 forint (korábban 0,5 százalék), alkalmi munkavállalás esetében a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 1,5 százaléka, azaz 4400 forint (korábban 1 százalék), illetve filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 3 százaléka, azaz 8700 forint. Ez utóbbi nem változik.
A változást a 2025. február 1. napját követően keletkezett jogviszonyokra kell alkalmazni.
- február 1-jétől változik a nyugellátás alapjának szabályozása is
A nyugellátás számítási alapja a 8. § (2) bekezdés a) pontja szerinti közteher fizetése, azaz mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén naponta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 2,1 százaléka azaz 6100 forint (korábban 0,5 százalék), a 8. § (2) bekezdés b) pontja szerinti közteher fizetése, azaz alkalmi munkavállalás esetén naponta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 4,2 százaléka, azaz 12 200 forint (korábban 1 százalék), illetve a 8. § (2) bekezdés c) pontja szerinti, azaz a filmipari statisztára vonatkozó közteher fizetése esetén naponta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 2,8 százaléka, azaz 8100 forint (korábban 3 százalék), azzal, hogy az ellátási alapot száz forintra kerekítve kell meghatározni.
A változást a 2025. február 1. napját követően keletkezett jogviszonyokra kell alkalmazni.
- július 1-jétől kiegészülnek a bejelentésre és bevallásra vonatkozó szabályok
A 11. § új (8) bekezdése szerint az állami adóhatóság a munkáltató (1) bekezdés szerinti bejelentését (azaz magát a bejelentést) visszautasítja, ha a munkaviszony napjainak száma az 1. § (4) bekezdésébe (időbeni korlátok) ütközik. A foglalkoztató ebben az esetben a 8. § (4) bekezdése szerint köteles eljárni, azaz nem alkalmazhatja az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó kedvezőbb szabályokat.
Az új (9) bekezdés szerint pedig az 1. § (4) bekezdés időbeli korlátokra vonatkozó feltételeinek vizsgálata céljából az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítését megelőzően a foglalkoztató jogosult a természetes személy adóazonosító jelének, tajszámának és nevének megismerésére és kezelésére. Az 1. § (4) bekezdés szerinti feltétel vizsgálatához az állami adó- és vámhatóság elektronikus lekérdezési lehetőséget biztosít.
Forrás: adózóna