Alanyi adómentes egyéni vállalkozónak is kötelező-e pénztárgépet használnia? Ha igen, mely esetekben kell nyugtát adnia, mikor állíthat ki számlát, és arról kell-e adatot szolgáltatnia a NAV részére? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia okleveles adószakértőnk válaszolt.

A Tállai András államtitkár által bejelentett nagyobb adóváltozásokon túl is számos fontos törvénymódosítást tartalmaz a kormány javaslata:

Több terméknek csökken jövőre az áfa kulcs, sőt 2018-tól is – egyebek között ez szerepel a kormány tavaszi adócsomagjában.

Hamarosan kiosztja az adózók első bizonyítványát a NAV. Attól függően, hogy megbízható vagy kockázatos adózónak minősülnek, különleges elbánásra, jutalomra vagy büntetésre számíthatnak.

Március 23-ától önálló törvény (2016. évi IX. törvény) szabályozza a behajtási költségátalányt, mely rendezi a korábban vitatott problémákat, egyértelművé és egyszerűbbé téve ezzel az érintett üzleti partnerek adminisztrációs kötelezettségeit. A törvény hatálya nemcsak a kihirdetését követően létrejött kereskedelmi ügyletekre terjed ki, hanem visszamenőlegesen is szabályozza a korábbi ügyleteket.

A jövőben ezerötszáz forint átalányadót fizetne négyzetméterenként minden olyan magánszemély, aki lakását szálláskiadás céljából hasznosítja. A turistáknak bérbe adható ingatlanok számát háromban maximálná egy törvényjavaslat, amely hamarosan a kormány elé kerül, és a jövő évi költségvetési törvénnyel együtt szavazhatja meg a Parlament.

Itt olvashatják: http://www.magyarkozlony.hu/dokumentumok/7fe6ce97a2c23757e15a69e765d4c4cd9abfa029/megtekintes

2016. szeptember 30-ától és 2017. január 1-jétől a kormány további ágazatokra terjeszti ki az online pénztárgépek használatának kötelezettségét – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter budapesti sajtótájékoztatóján.

Parlament elé került a Kósa Lajos által önálló képviselői indítványként előterjesztett, a behajtási költségátalányról szóló külön törvény tervezete, amely változtatna a behajtási költségátalány jelenlegi „logikáján”, hiszen akként rendelkezne, hogy a költségátalány csak akkor terheli a kötelezettet, ha arra a jogosult kifejezetten igényt tart.

Parlament elé került a Kósa Lajos által önálló képviselői indítványként előterjesztett, a behajtási költségátalányról szóló külön törvény tervezete, amely változtatna a behajtási költségátalány jelenlegi „logikáján”, hiszen akként rendelkezne, hogy a költségátalány csak akkor terheli a kötelezettet, ha arra a jogosult kifejezetten igényt tart.