A Pénzügyminisztérium október 16-án társadalmi egyeztetésre bocsátotta őszi adócsomagjának tervezetét. Írásunkban az adózás rendjéről szóló törvény várható változásait mutatjuk be.

A tervezet szerint az alábbi módosítások várhatók az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben:

» A jelenlegi szabályozás szerint a székhelyszolgáltatás igénybevételének bejelentése során az adóhatóság első körben azt vizsgálja, hogy a székhelyszolgáltató szerepel-e a székhelyszolgáltatók nyilvántartásában, vagy hogy jelezte-e az ilyen tevékenység végzésére irányuló szándékát. A tervezett törvénymódosítás értelmében a szándék jelzése irreleváns lesz, azaz ténylegesen szerepelni kell a székhelyszolgáltatók nyilvántartásában.

» Enyhülhet az adószám visszaadásának köre. Jelenleg az a szabály, hogy az adóhatóság visszavonja az adószám megtagadásáról szóló határozatot, ha az a körülmény ad okot az adószám megállapításának megtagadására, hogy tartozás áll fenn, mert az adósnak nem fizettek a vevői. Ez a feltétel azzal bővül majd, hogy ha a vevőkkel és a megrendelőkkel szemben fennálló, határidőre ki nem egyenlített követelések összege eléri vagy meghaladja az adótartozás összegét, akkor is visszavonja az adóhatóság a határozatot. Ez azt jelenti, hogy ha az adóhatóság tudomására jut, hogy legalább annyi kintlévősége van az adósnak, mint amennyi a tartozása, akkor visszavonja az adószám törlését elrendelő határozatot.

» Ha egy társaság/adózó számára az adóhatóság adófizetési biztosítékot írt elő a társaság tagja miatt, és ez a tag kilép a társaságból, vagy a tagsági jogviszonya más ok miatt megszűnik, akkor az adóhatóság visszavonja, törli az adófizetési biztosítékot előíró határozatát.

» A harmadik országbeli állampolgár magyar adóazonosító jelének megállapítását a munkáltató is kérheti majd, amihez csatolni kell a természetes személy azonosító adatait és érvényes útlevelét, fényképes igazolványát. A megállapított adóazonosítóról az adóhatóság a kérelmezőt és a magánszemélyt is értesíti.

» Pontosodik a soron kívüli adóbevallás beadásának határideje. Az éves elszámolású adók esetében (kivéve az áfát) a sajátos beszámolókészítési kötelezettség miatt (például végelszámolás kezdete/vége) vagy adókülönbözet miatt soron kívüli adóbevallást kell benyújtani. Ezt vagy a számviteli törvény szerinti beszámoló készítésének határidején belül, vagy a kiváltó eseményt követő 30 napon belül, vagy a társaságiadó-törvény szerinti csoportos adóalanyiság megszűnése miatti esetekben 90 napon belül kell megtenni.

» Bővülhet a pénzforgalmi számlát nyitók száma, mivel a tervezet értelmében a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének is kötelező lehet pénzforgalmi számlát nyitni.

» Változhat a kockázatelemzési eljárást követő intézkedések köre. Jelenleg a kockázat megszüntetése érdekében támogató eljárást indíthat az adóhatóság, vagy kiválaszthatja az adózót ellenőrzésre, illetve tájékoztatja az adóhatóság nyomozóhatóságát. A tervezet értelmében ez kibővülne, és az adóhatóság adategyeztetési eljárást is kezdeményezhet majd. Ennek keretében az adóhatóság összeveti az adózó és a vele gazdasági kapcsolatban álló másik adózó adatait, és tisztázásra hívhatja fel az adózókat. Az adategyeztetés elektronikus úton zajlik 15 napon belül, és eredményét 8 napon belül közli az adóhatóság az adózóval.

» A foglalkoztatotti bejelentés szabályainak megsértésére mulasztási bírság lesz megállapítható. Első ízben az adóhatóság felhívja az adózót az adatok pótlására. Ezt követően 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja, annyiszor, ahány személy nem került bejelentésre. Ha az adózó felszámolás, végelszámolás vagy kényszertörlés alatt áll, akkor az adóhatóság eltekint ezen bírság kiszabásától.

» Ha az adózó az adategyeztetési eljárás szabályait sérti meg, akkor 300 ezer forint mulasztási bírságot szabhat majd ki rá az adóhatóság a tervezet értelmében.

» Az adóhatóság a jelenlegi szabályok szerint törli az adószámot, ha az adózó az általános forgalmi adóról teljesítendő összesítő nyilatkozat benyújtására vonatkozó vagy a havi adó- és járulékbevallási kötelezettségének a törvényi határidőtől számított 180 napon belül, az állami adó- és vámhatóság felszólítása ellenére sem tesz eleget. A tervezet értelmében a 180 nap 90 napra rövidülhet le, azaz szigorodhat a határidő.

» Részleteiben változhatnak meg az e-pénztárgép adatszolgáltatására, engedélyezésére vonatkozó előírások, valamint ide kapcsolódóan a vevői alkalmazásra vonatkozó szabályok is. A szabályozás lényege, hogy az e-pénztárgépeknek automatikusan valós idejű adatokat kell szolgáltatniuk az adóhatóságnak, aki ezen eszközöket folyamatosan felügyeli, lekérdezheti. Ezen pénztárgépeket is meghatározott engedéllyel lehet csak forgalmazni, és az engedélyt az adóhatóság adhatja meg. Az engedélyekért, a módosításokért szolgáltatási díjat kell fizetni. A kötelezettségeket az adóhatóság folyamatosan ellenőrizheti, egészen a tevékenység megszűnését követő 5. év végéig. A vevői alkalmazás forgalmazása szintén engedélyhez kötött, szintén az adóhatóság ellenőrzi, adja ki, és szintén szolgáltatásidíj-köteles lesz.

Forrás: adózóna