2025-től új adóigazgatási eljárás lép életbe, az adategyeztetési eljárás. A magyar adóhatóság folyamatosan fejleszti ellenőrzési módszereit, hogy biztosítsa a gazdasági szereplők átláthatóságát és a jogszabályi megfelelést, az adategyeztetési eljárás, ennek a szándéknak az újabb lépcsőfoka. Az adategyeztetési eljárás lényege, hogy a NAV rendszeresen összehasonlítja az online számlarendszerből érkező adatokat a cégek által benyújtott áfa-bevalláson szereplő információkkal.

Az adategyeztetési eljárás célja és működése

Amennyiben az adóhatóság az adózó, illetve a vele kapcsolatban álló másik adózó által nyújtott adatszolgáltatás adataiban eltérést tár fel, az adózót az  eltérések tisztázására hívja fel adategyeztetési eljárás keretén belül. Nem kizárólagosan, de főként az online számla adatszolgáltatások eltérései vannak a fókuszban.

Az új eljárás lényege, hogy a NAV rendszeresen összehasonlítja az online számlarendszerből érkező adatokat a cégek által benyújtott áfa-bevalláson szereplő információkkal, különös tekintettel az M-lapokra. 

Ha a NAV eltérést talál az adatok között, 15 napos válaszidő mellett felszólíthatja az adózót az eltérések tisztázására. Ennek elmulasztása 300.000 forintos mulasztási bírságot eredményez.

Hogyan érinti az adategyeztetési eljárás a  a cégeket?

Fókuszban az M-lapok és az online számla adatszolgáltatások

 Rövid reagálási idő

Az adózóknak 15 nap áll rendelkezésre a NAV által feltárt eltérések tisztázására.

 Elektronikus felület használata

Az eljárás teljes folyamata elektronikusan zajlik. Várhatóan az adózó cégkapujára fog megérkezni a hivatalos irat, és a NAV Ügyfélportálon (ÜPO) kell az eltéréseket tisztázni.

Adategyeztetési eljárás – milyen teendők javasoltak az eltérések megelőzésére?

A NAV 2025-ben bevezetendő eljárása arra ösztönzi a cégeket, hogy már az M-lapok elkészítése során minimalizálják az eltéréseket. 

• Az adatok rendszeres ellenőrzése és egyeztetése:az online számlarendszerből érkező adatok rendszeres összevetése az M-lapokon szereplő információkkal alapvető fontosságú.
• Technológiai fejlesztések: automatizált ellenőrzési megoldások bevezetése, amelyek minimalizálják az emberi hibákat, és amelyek képesek felismerni az eltéréseket, például számlaszám elírásokat vagy rövidítéseket.

Fontos, azonban hangsúlyozni, hogy az eltérés oka számlakiállítói oldalon is felmerülhet, hibás számlaadatszolgáltatást eredményezve. Ezért a számlakiállítói és számlabefogadói oldalon is szükséges kiemelt figyelmet fordítani az adatszolgáltatások pontosságára.

Az esetleges kockázatok maximális kiküszöbölését akkor érhetjük el, ha teljeskörűen ellenőrizzük 

• a saját számláinkon szereplő adatokatés a hozzájuk kapcsolódó adatszolgáltatás helyességét,
• a befogadott számlákon szereplő adatokat, az ezekről az adóhatóságnál rendelkezésre álló online számla adatokat
• és az M-lapokonszereplő adatokat is.

Adategyeztetési eljárást eredményező tényezők

• Adatbevitel pontatlansága:manuális hibák, például elírások, vagy a számlaszám rövidítése az ERP-rendszerekben. Akár pontatlanul kerül rögzítésre a könyvelési rendszerben a számlaszám, akár a teljes karakterhosszúság megadása esetén az adott ERP rendszer limitációiba ütközünk, az online számla rendszer adataival eltérés fog mutatkozni, mely szintén adategyeztetési eljárást eredményezhet, így nem csak a számla a dátum és összeg értékek egyezőségére kell koncentrálnunk.
• Forintra pontos számlaadatok:az M-lapok adatai és az online számlarendszerben szereplő számlaadatok közötti összegbeli különbségek is eltérést jelenthetnek, ha azok nem egyeznek teljesen. A NAV várhatóan ésszerű hibatűrési elveket fog alkalmazni, azonban az M-lapoknak továbbra is a lehető legpontosabb adatokat kell tartalmazniuk.
• Hiányzó adatszolgáltatás: szintén adategyeztetési eljárást tud indukálni, amennyiben a számlakiállító elmulasztja a számla adatszolgáltatási kötelezettségét, vagy nem a számlának megfelelően, a számlaképtől eltérő adatokkal történik meg az adatszolgáltatás.

Automatizált adatelemzés és optimalizáció

Az új adóigazgatási eljárás bevezetése egyértelműen jelzi, hogy a NAV egyre nagyobb hangsúlyt fektet a digitális adatelemzésre és az átláthatóságra. Az időben történő felkészülés és a megfelelő adatelemzési eszközök alkalmazása elengedhetetlen ahhoz, hogy megfeleljenek az új szabályozásnak, valamint azon vállalkozások, melyek optimalizálják adatszolgáltatási folyamataikat, nemcsak a bírságoktól mentesülhetnek, hanem versenyelőnyt is szerezhetnek az egyre inkább adatvezérelt gazdasági környezetben.

Az adategyeztetésnél nincs kiszűrve a NAV hibás tételei (pl: eltérő időszaki adat), illetve a hibás számla kibocsátói adatközlés.

Ki fizeti a révész? Gondolom, aki hibázott!

Forrás: RSM