Január 13-áig kell megfizetni a 2024. évre vonatkozó negyedik negyedévi adóelőleget az szja-törvény hatálya alá tartozó magánszemélyeknek.

Egyéni vállalkozók

Az szja-törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók kétféle adózási mód közül választhattak az adóévre, melyből az egyik a vállalkozói jövedelem szerinti adózás, a másik – a feltételek megléte esetén – a jövedelem átalányban történő megállapítása.

Vállalkozói jövedelem szerint adózók adóelőlege

Az adóelőleg összegét az éves göngyölített adatokra figyelemmel kell megállapítani. Sokan az utolsó negyedévben számolnak el például olyan költségeket, amelyek az éves bevétel nagyságától függnek. Ilyen például a személygépkocsi bérleti díja, vagy a nem kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszköz után elszámolható értékcsökkenési leírás az üzembe helyezés évében, amennyiben adózó a vállalkozói jövedelem szerinti adózást választotta az adóévre.

A nem kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú gép, berendezés, felszerelés esetében átalányban számolható el értékcsökkenési leírás. Az átalány összege több ilyen eszköz használata mellett is legfeljebb az éves bevétel 1 százalékáig, ezen belül is az említett nyilvántartásban szereplő eszköz(ök) nyilvántartási értékének legfeljebb 50 százalékáig terjedhet. Egy adott, nem kizárólagosan üzemi célt szolgáló eszköz értéke alapján csak egy ízben, a használatbavétel évében vehető figyelembe ez az átalány. Személygépkocsi esetében a bevétel 1 százalékáig a beszerzési ár 10 százaléka számolható el.

A költségelszámolásnál figyelemmel kell lenni arra, hogy

• a szabad vállalkozási zónában (leghátrányosabb helyzetű térségben) üzembe helyezett tárgyi eszközök beszerzési ára egyösszegben számolható el a költségek között, tehát nem kell az időarányosításra figyelemmel lenni az értékcsökkenési leíráskor;
• a tárgyi eszközökre, nem anyagi javakra adott előleg összege a költségek között nem számolható el, ilyen esetben az értékcsökkenési leírás vagy a költségelszámolás azon időponttól érvényesíthető, amikor ezen eszközök a magánszemély tulajdonába kerülnek, azaz teljesedésbe megy az ügylet;
• nem számolható el a költségek között annak a tárgyi eszköznek a beszerzési ára sem, amely ellenérték nélkül (ajándékozással, örökléssel) került a magánszemély tulajdonába.

Az szja-törvény 47. paragrafusának (1) bekezdése szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele esetében az adóelőleg alapja az adóévben a negyedév végéig megszerzett összes vállalkozói bevétel alapján az erre egyébként irányadó rendelkezések szerint meghatározott vállalkozói adóalap. Az előző év(ek)ről áthozott és elhatárolt veszteséget a jövedelem 50 százalékáig lehet csak figyelembe venni a vállalkozói adóalap meghatározásánál.

A mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az adóévben elhatárolt veszteségét az adóévet megelőző két évre visszamenőleg is rendezheti önellenőrzéssel. Ilyenkor az egyes adóévekre az elhatárolt veszteség 30 százaléka vonható csak le veszteségelhatárolás címén. Ha a veszteség összege ennél több, akkor a fennmaradó rész a későbbi évek jövedelmével szemben érvényesíthető.

A veszteséget a keletkezésük sorrendjében lehet elszámolni, viszont a 2015. évtől az adóévben keletkezett veszteség összege a következő öt adóév jövedelmével szemben lesz elszámolható. E változással függ össze az az átmeneti rendelkezés, mely szerint a 2014. december 31-éig keletkezett veszteség összege 2025-ben számolható el utoljára. Ez azt jelenti, hogy előfordulhat az is, hogy mire a 2015. év előtti veszteség elfogy, a 2015. évtől keletkezett veszteség összege az ötéves szabály miatt elévül.

A vállalkozói adóalap után fizetendő adó mértéke 9 százalék, melyet csökkent a kisvállalkozói adókedvezmény címén levonható összeg.

Az egyes negyedévekre megállapított adóelőleg-fizetési kötelezettségnél figyelembe kell venni a már befizetett adóelőleget, ami azt jelenti, hogy a göngyölíteni kell az adatokat az adóév során.

Az adózónak a vállalkozói osztalékalapot csak az éves bevallás benyújtásakor kell majd levezetnie, és a vállalkozói osztalékalap után fizetendő szja-t és szochót is akkor kell megfizetnie azzal, hogy a szochofizetési kötelezettség megállapításánál a felső határra is figyelemmel kell majd lenni.

Vállalkozói kivét utáni adóelőleg

Az adózónak nemcsak a vállalkozói adóalap után kell megállapítania az adóelőleg összegét, hanem a költségek között elszámolt vállalkozói kivét összege után is, mely összevonandó jövedelemnek minősül, amivel szemben további költség elszámolására nincs mód.

A negyedik negyedévben már látható, hogy mennyi az elvárt adóalap (a bevétel 2 százaléka), így döntést igényel az is, hogy adózó az utolsó hónapra mennyi vállalkozói kivétet számol el. Ennek azért van jelentősége, mert ha nullára viszi az adóalapot a vállalkozói kivét miatt, akkor az elvárt adóalap után mégis kell adóznia az egyéni vállalkozónak, ha nem kezdő vállalkozó. (Az szja-bevallás kitöltésekor már nem lehet vállalkozói kivétről dönteni!)

Jövedelmét átalányban megállapító egyéni vállalkozó adóelőlege

A jövedelmét átalányban megállapító egyéni vállalkozónak a tevékenységétől függően elismert költséghányad figyelembevételével számított jövedelem után kell 15 százalék személyi jövedelemadót fizetnie. Ügyelni kell az adózóra vonatkozó bevételi értékhatárra, valamint arra, hogy időarányosan kell a bevételi értékhatárt megállapítani, ha a tevékenységét nem az adóév egészében folytatja az adózó (év közben kezd, megszűnik, vagy szünetelteti a tevékenységét). Az adózónak évközi kezdés esetén csak a rá vonatkozó bevételi értékhatárra kell figyelemmel lennie, nincs jelentősége annak, hogy az adóéven belül a bevétel milyen ütemben érkezik.

Fontos, hogy adómentes – így az adóelőleg alapját sem képezheti – az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része. (Itt már nincs időarányosítás például évközi kezdés esetén, mivel a bevétel már arányosított!)

Ha valaki a bevételi értékhatárt átlépte, annak az adóelőleg alapját az adóév egészére tételes költségelszámolással kell megállapítania.

Őstermelők adóelőlege

Az adóelőleg alapja a választott adózási módtól függ, ami azt jelenti, hogy

választásuknak megfelelően tételes költségelszámolás keretében, 10 százalék költséghányad alkalmazása mellett, vagy átalányban állapíthatják meg a jövedelmüket.

Az őstermelőnek nem kell adóelőleg-alapot megállapítania az őstermelői tevékenységből származó bevétel esetén

• amíg annak összege az adóév elejétől összesítve az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér felét, ha azonban meghaladta, akkor az adóelőleg-alapot az adóévben megszerzett összes őstermelői tevékenységből származó bevétel alapján kell megállapítani;
• amíg az átalányadózó őstermelő őstermelői bevétele alapján megállapított adóelőleg alapja (ez a jövedelmet jelenti) az adóév elejétől összesítve az adóévben az éves minimálbér felét nem haladja meg, ha azonban meghaladta, adóelőleget csak az említett összeget meghaladó adóelőleg-alap után kell fizetni.

A tételes költségelszámolást választó, vagy a 10 százalék költséghányadot alkalmazó őstermelő érvényesítheti az szja-törvény 39. paragrafusa szerinti, legfeljebb évi 100 ezer forint adókedvezményt is. A fizetendő összegből levonható az adóévben már befizetett adóelőleg összege.

A bevétellel szemben a jövedelem megállapításakor – tételes költségelszámolás esetén – elszámolható a bevétel megszerzése érdekében az adóévben ténylegesen felmerült, az szja-törvény 3. számú mellékletének rendelkezései szerint elismert és igazolt, illetve az igazolás nélkül elszámolható költség. Az értékcsökkenési leírás az egyéni vállalkozókra vonatkozó rendelkezések szerint – az szja-törvény 11. számú mellékletében foglaltak szerint – számolható el időarányosan, amennyiben a beszerzési ár egyösszegben történő elszámolásának nincsenek meg a feltételei. A 200 ezer forint egyedi érték alatti tárgyi eszközök beszerzési ára egyösszegben számolható el.

A veszteséget a keletkezésük sorrendjében lehet elszámolni, viszont a 2015. évtől az adóévben keletkezett veszteség összege a következő öt adóév jövedelmével szemben lehet érvényesíteni. A szabály azonos az egyéni vállalkozókra vonatkozó rendelkezésekkel, amelyeket az előzőekben ismertettünk.

A fizetendő adóelőleg összegének megállapításakor az előző évről áthozott veszteség összege a jövedelem 50 százalékáig érvényesíthető.

Családi gazdaság tagjai

Családi gazdaság tagjai esetében az adóelőleg-fizetési kötelezettségnek külön-külön kell eleget tenni. Családi gazdaságoknál az adóév utolsó napján meglévő létszám az irányadó a bevételek és költségek felosztásakor. Ez azt jelenti, hogy ugyanannyit lehet osztani arra is, aki csak 2024 decemberében lett a családi gazdaság tagja.

Családi gazdaságok esetében elszámolható a tárgyi eszközök beszerzési ára, értékhatártól függetlenül. A beszerzési ár egyösszegű elszámolása azonban megfontolandó, ha adózó emiatt veszteséges lenne.

Magánszemélyek adóelőleg-fizetési kötelezettsége

Az egyéni vállalkozói és az őstermelői tevékenység keretén kívül folytatott önálló tevékenységek (például óraadás, bérbeadás, tervezés) esetén az adóelőleg-fizetési kötelezettség jellemzően azokat a magánszemélyeket érinti, akiknek nem kifizetőtől származik az adóelőleg alapjául szolgáló jövedelmük, vagy a kifizető bármely oknál fogva azt nem tudja, vagy nem köteles levonni.

Az önálló tevékenységből származó bevételből a jövedelmet tevékenységenként külön-külön kell megállapítani. Az önálló tevékenység bevételének része az ezzel összefüggésben költségtérítés címén kapott összeg is.

Év közben az adóelőleg alapjának meghatározásánál az igazolás nélkül elszámolható 10 százalék költséghányadot vagy a tételes költségelszámolást választhatja a magánszemély. Amennyiben év közben a 10 százalék költséghányadot alkalmazza, akkor év végén az éves bevallás kitöltésekor még áttérhet a tételes költségelszámolásra, de ezt fordítva nem lehet megtenni! Fontos azt is tudni, hogy ha valaki például őstermelői tevékenységére a tételes költségelszámolást választotta, akkor más önálló tevékenysége esetén is csak tételes költségelszámoló lehet.

Önálló tevékenység speciális esetei

Bérbeadók, szálláshely-szolgáltatók

A bérbeadásból származó jövedelem megállapításakor speciális szabály, hogy a kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszközök beszerzési árát az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint számolhatják el adózók az szja-törvény 11. számú mellékletében foglalt rendelkezések szerint, ami az adóelőleg számításánál egyáltalán nem közömbös, mivel az értékcsökkenési leírás időarányos összege a negyedéves adóelőleg-fizetéskor is érvényesíthető. Értékcsökkenési leírás alá vonható bérbeadás esetén a 3 évvel korábban beszerzett ingatlan bekerülési értéke is. Értékcsökkenési leírás címén elszámolható továbbá a tevékenység megkezdése előtt legfeljebb 3 évvel korábban beszerzett más tárgyi eszközök bekerülési értéke.

Az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem megállapítása során nem kell bevételként figyelembe venni az ingatlan használatához kapcsolódó, más személy által nyújtott, e személytől vásárolt szolgáltatásnak a bérbeadó által a bérbevevőre az igénybevétellel arányosan áthárított díját, így különösen a közüzemi szolgáltatások költségeit.

Fontos tudni, hogy értékcsökkenési leírás csak a saját tulajdonban lévő tárgyi eszközre vonatkozik. Így például, ha a haszonélvezeti joggal bíró hasznosítja az ingatlant, akkor esetében nincs mód értékcsökkenési leírást elszámolni az ingatlan után. Érdemes arra is figyelni, hogy az ellenérték nélkül szerzett (örökölt, ajándékba kapott) tárgyi eszköz után nem számolható el értékcsökkenési leírás. Ez a szabály vonatkozik a szálláshely-szolgáltatási tevékenységet folytató magánszemélyekre is.

A bérbeadónak lehetősége van arra, hogy a lakás bérbeadásából származó bevételéből levonja az általa más településen bérbe vett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját. A bevétel ilyen címen azonban csak abban az esetben csökkenthető, ha a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama meghaladja a 90 napot, és a bérbevett lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységből származó bevételével szemben nem számol el költséget, vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítik meg. Az említett szabály akkor is alkalmazható, ha a bérbe vett lakás külföldön van. Ez a szabály a feltételek megléte esetén már az adóelőleg fizetésekor is alkalmazható.

Amennyiben a bérlő kifizető, akkor ilyen esetben nem kellett a kifizetőnek adóelőleget levonnia, hanem a bérbeadó magánszemély az adóelőleg fizetésére kötelezett negyedévente, amennyiben a bérbeadó magánszemély más településen bérel ingatlant.

Az adóelőleg alapja és a fizetendő adóelőleg önálló tevékenység esetén

A fizetendő adóelőleg megállapítása érdekében először meg kell határozni az adóelőleg-alapját, amely tovább csökkenthető az szja-törvény által elismert kedvezményekkel (négygyermekes anyák kedvezménye, 30 év alatti anyák kedvezménye, 25 év alattiak kedvezménye, személyi kedvezmény, családi kedvezmény, első házasok kedvezménye). Természetesen a kedvezmények érvényesítésére csak akkor van mód, ha a magánszemély más jogviszonyából származó jövedelmével (például munkabér) szemben nem érvényesíti azt.

A megállapított adóelőleg-alap után 15 százalék adóelőleget kell fizetni, azzal, hogy a fizetendő összegből levonható az adóévben már befizetett adóelőleg összege. Az adóelőleget a magánszemélynek év közben nem kell bevallania, csupán az éves bevallásában kell majd negyedéves bontásban szerepeltetnie.

Nem kell adóelőleget fizetnie a magánszemélynek mindaddig, amíg a fizetendő összeg az adóév elejétől összesítve, vagy egyébként, amely negyedévben a 10 ezer forintot nem haladta meg. A 10 ezer forint értékhatárba beleszámít a más tevékenységre tekintettel fizetendő adóelőleg összege is.

Fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély tételes átalányadója

A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély a feltételek megléte esetén a tételes átalányadót is választhatta. A tételes átalányadó évi összege 38 400 forint szobánként.

A tételes átalányadót egyenlő részletekben, az adóelőlegre vonatkozó szabályok szerint kell megfizetni. Az éves adó összegét kell megfizetni akkor is, ha például az adózó csak a negyedik negyedévben kezdte a tevékenységét, tehát nincs arányosítás.

Forrás:adózóna