Teljesítési hely

Adóalany részére nyújtott olyan szolgáltatások esetében, amelyek kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási, sport- vagy más hasonló eseményekre, rendezvényekre (így különösen: kiállítások, vásárok és bemutatók) való belépést biztosítják, ideértve az előbbiekhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásokat is, a teljesítés helye az a hely, ahol az eseményt, rendezvényt ténylegesen megrendezik.

2025. évtől kezdőden ezen szabályozáskiegészül azzal, hogy ezt a szabályt nem lehet alkalmazni arra az esetre, ha az eseményen vagy a rendezvényen a részvétel virtuálisan történik. Ugye ehhez a szabályhoz hozzátartozik az is, hogy ha a szervező adóalany ezen rendezvény megszervezéséhez igénybe vesz különböző szolgáltatásokat, amelyek járulékosan kapcsolódnak az eseményhez, arra is ezek a szabályok vonatkoznak. Tehát ha a rendezvény személyes, akkor a járulékos szolgáltatások is a főszabály szerint teljesül helyileg, míg, ha a rendezvény online kerül megrendezésre, akkor a járulékos szolgáltatások ott teljesülnek, ahol az igénybe vevő letelepedett.

      Nyugtakibocsátás

      Abban az esetben, ha az adóalany mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, köteles a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője részére nyugta kibocsátásáról gondoskodni.

      Az új szabályozás alapján a nyugtát ki lehet bocsátani e-nyugtaként is,és ebben az esetben az e-nyugta a nyugtatárba való beérkezéssel minősül kibocsátottnak. Azonban megváltozott a nyugta minimális adattartalma. 2025-től új kötelező tartalmi elemek is bekerültek, amelyeket akkor kell alkalmazni, hogy ha az adóalany e-nyugtát bocsájt ki. A további kötelező tartalmi elemek az alábbiak (tehát ezek csak az e-nyugta esetén jelennek meg):

• az értékesített termék megnevezése, globális kereskedelmi áruazonosító száma, amennyiben azzal rendelkezik, továbbá mennyisége, a nyújtott szolgáltatás megnevezése, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető;
• az alkalmazott adómértéknek megfelelő, a 83. § szerint meghatározott százalék;
• adómentes ügylet esetében egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól;
• a „különbözet szerinti szabályozás – használt cikkek” vagy a „különbözet szerinti szabályozás – műalkotások”, vagy a „különbözet szerinti szabályozás – gyűjteménydarabok és régiségek” kifejezések közül a megfelelő kifejezés, a XVI. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében.

E-nyugtát kiállítani, kibocsátani kizárólag elektronikusan lehet. A kibocsátott e-nyugtát a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő a nyugtatárban érheti el vevői alkalmazás segítségével. A kiállított e-nyugtáról a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő kérésére vagy jogszabályban meghatározott esetekben a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő részére papír alapú másolatot kell rendelkezésre bocsátani. A nyugtával egy tekintet alá esik minden más, a nyugtától eltérő okirat is, amely tartalmazza a

• az okirat kibocsátásának keltét;
• az okirat sorszámát, amely az okiratot kétséget kizáróan azonosítja;
• hivatkozást arra a nyugtára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja;
• a nyugta adatának megnevezését, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás természete, illetve annak számszerű hatása, ha ilyen van.

Az adóalap utólagos csökkentésének lehetőségére vonatkozó változás

Az utólagos adóalap-csökkentésnek a feltételei között a 78. § (2) bekezdés eddig kimondta, hogy a számla hiánya abban az esetben nem akadály a kedvezmény érvényesítésére, ha az áfatörvény szerint számla kibocsátásáról nem kellett a kötelezettnek gondoskodnia. Ha azonban nem került számla kiállításra, akkor az áfatörvény értelmében nyugta akkor is szükséges volt. Ha viszont nyugta van, akkor a jövőben arról gondoskodni kell, hogy a nyugta adattartalma módosuljon a kedvezmény érvényesítéséhez.

Az adóalany a nyugta, nyugtával egy tekintet alá eső okirat – kivéve a pénztárgéppel és az e-pénztárgéppel kiállított nyugtákat és nyugtával egy tekintet alá eső okiratokat –, e törvény szerinti adattartalmáról a kibocsátást követő 3 naptári napon belül köteles adatot szolgáltatni. Az adatszolgáltatást napi szinten összesítve, adómértékek szerinti bontásban kell teljesíteni.

Az adatszolgáltatást az állami adó- és vámhatóság által erre a célra biztosított elektronikus felületen kell teljesíteni. Az elektronikus felület az adóalany egyedi azonosítására szolgáló adatok igénylését követően használható. Az azonosító adatokat az adóalany vagy annak Air. szerinti állandó meghatalmazottja igényli. Az adatszolgáltatást az adóalany nevében az a személy is teljesítheti, akit az adóalany vagy annak Air. szerinti állandó meghatalmazottja az elektronikus felületen megjelöl. Az adóalany vagy annak Air. szerinti állandó meghatalmazottja által megjelölt személy által teljesített valamennyi adatszolgáltatás az adóalany nevében tett jognyilatkozatnak minősül.

Fordított adózás

Ha egy adóalany-kereskedő részére földgáz értékesítése történik a Közösség területén lévő földgázrendszeren keresztül, az ügylet fordított adózás alá fog tartozni. Természetesen ez azt is jelenti, hogy adatszolgáltatási kör a fordított adózás esetében növekszik.

Kedvezményes áfakulcs az új építésű ingatlanokra

Az 5 százalékos áfakulcs alkalmazhatósága az új építésű lakásokra (150 négyzetméterig) és családi házakra (300 négyzetméterig) meghosszabbodik 2026. december 31-iég. Feltéve, hogy az építési engedélyhez kötött építési munka esetén a lakóingatlan építésére az építési engedély 2024. december 31. napjáig véglegessé vált, vagy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet legkésőbb 2024. december 31. napján bejelentették.

Viszonteladói lehetőség bővítése

A belföldön nyilvántartásba vett viszonteladó – az állami adóhatóságnak tett előzetes bejelentése alapján – dönthet úgy is, hogy a műalkotásnak, gyűjteménydarabnak vagy régiségnek a viszonteladó általi közvetlen importja esetében, vagy műalkotás annak alkotójától vagy az alkotó jogutódjától történő közvetlen beszerzése esetében a termék értékesítésének adóalapját árrés szerint állapítja meg.

2025-től ez a két eset azzal bővült, hogy a műalkotás viszonteladónak nem minősülő adóalanytól történő közvetlen beszerzése is bekerült ezen körbe, feltéve, hogy az érintett műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség viszonteladó részére történő értékesítésére vagy viszonteladó általi importjára normál adómérték alkalmazandó.

Forrás: Adózóna