Az adóév eleje mindig izgalmas időszak, ugyanis 2024-ben a 2023. évi mérleg szerinti eredmény megállapítása során osztalékká vált jövedelemről adatot szolgáltat a kifizető, miközben a magánszemélynek is 23SZJA bevallást kell beadnia a 2023-ban realizált osztalékjövedelemről, és osztalékelőlegről. Az osztalékot fizető társaságnak figyelnie kell a 2023-ban osztalékelőlegként kifizetett összeg elszámolására. Egyszerűbb a helyzet, ha a korábbi évben kifizetett osztalékelőleg teljes egészében osztalékká válik. Ha azonban az osztalékelőleg nem, vagy csak részben vált osztalékká, akkor a fennmaradó követelés összegét a tulajdonos magánszemélynek vissza kell fizetni.

Az osztalékban részesülő magyar illetőséggel rendelkező magánszemélynek az osztalék összege után 15 százalék szja- és esetleg korlátozott mértékben 13 százalék szochokötelezettsége keletkezik.

Az osztalék, a különadózó jövedelmek kategóriájába tartozik. Az szja-törvény 66. §-a szerint a magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelemnek számít.

Az szja megfizetése a belföldi illetőségű magánszemélyt terheli, azonban az adót a kifizető a kifizetéskor köteles levonni és az osztalékot, valamint annak adóját a 2408M-07 lap 364., illetve a külföldről származó osztalékot a 365. sorban kell feltüntetni. A 364. sorban kell bevallani a külföldi illetőségű természetes személy részére fizetett osztalék összegét is, ha a külföldi magánszemély rendelkezik adóazonosító jellel. Ebben az esetben az M-07 lap fejlécében lévő nyilatkozatot ki kell tölteni.

Az osztalékelőleg adózása rendhagyó, ugyanis az szja-törvény szerint a kifizetőnek a kifizetéskor le kell vonnia a 15 százalék szja-t annak ellenére, hogy ez az összeg valóságos tartalmát tekintve követelés, de az szja-törvény speciális rendelkezéséből következően az osztalékelőleg is jövedelemnek minősül, de az osztalékelőleget és annak adóját a magánszemély a kifizetés évéről szóló adóbevallásában csak tájékoztató adatként tünteti fel. Az osztalékelőlegből levont, megfizetett adót a magánszemély levont adóként majd akkor veheti figyelembe, amikor az osztalékelőleg osztalékká vált.

Ez azt jelenti, hogy a 2023-as szja-bevallásban a 2022-ben kifizetett és 2023-ban osztalékká vált osztalékelőleg elszámolása valósul meg, de ha a magánszemély részére 2023-ban osztalékelőleget fizettek, annak összege a tájékoztató adatok között fog szerepelni már az adóhatóság által elkészített bevallási tervezetben is.

A 2408-as bevallás 364. sorában a kifizetőnek az osztalékot akkor is szerepeltetni kell, ha egyébként az osztalék megállapításakor pénzkifizetésre már nem kerül sor, mert az adót a 2023-ban kifizetett osztalékelőlegből már levonták. Csak emlékeztetőül, az osztalékelőleg a kifizetés hónapjára vonatkozó 2308M-07 lap. 397. sorában került a kifizető által bevallásra.

Külföldi személy részére fizetett osztalék adókötelezettségének megítélése függ a magánszemély illetőségétől és attól, hogy az illetőség országával Magyarország kötött-e kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezményt. Egyezmény hiányában az osztalék Magyarországon adóztatható.

A külföldi illetőségű természetes személy osztalékból származó jövedelméből levont adót a 08-as bevallás „A” lapján a 7. sorában kellett bevallani, olyan esetben, amikor a külföldi illetőségű természetes személy az illetőségigazolást az adózó bevallásának benyújtásáig nem mutatta be, azaz csak a magánszemély nyilatkozata állt a kifizető rendelkezésre. Ilyen esetben a társaságnak az osztalék tényleges kifizetésekor le nem vont adót az adózónak 2023. december havi kötelezettségként kellett bevallania és megfizetnie. Amikor a külföldi magánszemély később a külföldi adóhatóság által kiállított illetőségigazolást bemutatja, akkor a társaság elévülési időn belül a 2408A-03-01-es lapon, önellenőrzéssel helyesbítheti a korábban bevallott és megfizetett kötelezettségét.

Előfordulhat, hogy az osztalékot fizető társaság illetőségigazolás hiányában, óvatosságból levonta a külföldi személytől a 15 százalék szja-t, miközben a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény csak 10 százalék levonását tette volna lehetővé. Ekkor a külföldi illetőségű magánszemély az szja-törvény 7. számú mellékletének 4. és 5. pontjaiban leírtak szerint adó-visszatérítést kezdeményezhet.

Az osztalékjövedelemben részesülő külföldi illetőségű magánszemélynél a kifizető a kifizetést és az adatszolgáltatást adóazonosító jel hiányában is teljesítheti az szja-törvény 7. számú melléklet 9. pontja értelmében.

A belföldi illetőségű magánszemély külföldről származó osztalék jövedelme után is 15 százalék az szja mértéke. Azonban ez a kötelezettség csökkenthető – korlátozott mértékben – a külföldön megfizetett adó összegével. Egyezményes országból származó osztalék esetében az egyezmény szerinti mérték levonható a magyar adókötelezettség összegéből. Azonban, ha a magánszemély a külföldi társaság részére nem igazolta a magyar illetőségét és a külföldi társaság levonta az adott ország előírásai szerinti mértékben a magasabb összegű adót, akkor az egyezmény szerinti mértéken felüli részt a magánszemély a külföldi adóhatóságtól tudja visszaigényelni, mely minden bizonnyal jelentős adminisztrációval és költséggel jár.

Egyezmény hiányában a szja-törvény alapján kell elkerülni részben a kettős adózást. A magyar illetőségű személy által külföldön igazoltan megfizetett adó levonható a magyar adó összegéből, de az így levont összeg nem haladhatja meg a 10 százalékot.

Az osztalék jövedelme után a magánszemélynek a Szocho törvény értelmében 13 százalék kötelezettsége keletkezik. Az adó levonásában és megfizetésében a kifizető köteles közreműködni. Az adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy Szocho tv. 1. § (1)–(3) bekezdés (összevonás alá eső jövedelmei) és az 1. § (5) bekezdés a)–e) pontja szerinti jövedelme (forrásadós jövedelmei) a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét.

2023-ban a minimálbér 232 000 forint volt, így a szochokorlát 5 568 000 forint volt. 2024-ben a minimálbér 266 800 forintra emelkedett, így az osztalékjövedelmeket 6 403 200 forintig terheli adó, melyből levonható minden összevonás alá eső jövedelem összege – függetlenül attól, hogy kellett-e utána szochót fizetni, vagy sem – továbbá figyelembe lehet venni a Szocho törvényben nevesített különadózó jövedelmeket terhelő szochót is.

A szochokötelezettség megállapításakor a magánszemély nyilatkozatot ad a kifizetőnek, hogy jövedelme várhatóan eléri-e az adófizetés felső határát. Nyilatkozat hiányában a kifizető köteles levonni a szochót a felső korlát figyelembevétele mellett. Erre a nyilatkozatra érdemes figyelmet fordítani, ugyanis, ha a nyilatkozatban foglalt jövedelem összege végül nem éri el az adófizetés felső határát, a magánszemélynek 6 százalékkal növelten kell megfizetni az adókülönbözetet a tárgyévre vonatkozó szja-bevallásának benyújtásával egyidejűleg, legkésőbb a következő év május 20. napjáig.

Nem keletkezik adófizetési kötelezettség az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama után.

Továbbá a Tbj. külföldi magánszemélynek sem kell szochót fizetni az osztalék után, valamint a Tbj. belföldinek sem, ha más tb-egyezményes országban biztosított.

Forrás: Adózóna