2023. január 1-jétől a helyi adókat szabályozó 1990. évi C. törvény jelentős változást hoz az iparűzésiadó-alap egyszerűsített megállapítása terén. Egészen 2022. december 31-éig eltérő egyszerűsítési szabályok vonatkoznak az átalányadózókra, a kisadózókra és a 8 millió forint nettó árbevételi értékhatárt el nem érő kisvállalkozókra. 2023. január 1-jétől viszont a kisvállalkozások egységes szabályrendszert alkalmazhatnak az iparűzésiadó-alap egyszerűsített megállapítására.

Mindenekelőtt a törvény bevezeti a „kisvállalkozó” fogalmát. Kisvállalkozónak minősül az a vállalkozó, akinek/amelynek éves nettó árbevétele nem haladja meg 25 millió forintot. Ha a vállalkozó tevékenysége nem érte el a 12 hónapot, akkor ezen értékhatárt arányosítani kell.

Fontos továbbá hangsúlyozni, hogy a kisvállalkozói minőség megilleti az egyéni vállalkozót is függetlenül attól, hogy milyen adózási módot alkalmaz. Tehát a kata alanya éppúgy alkalmazhatja az egyszerűsítést, mint az átalányadózó vagy akár a „normál” vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozó [Htv. 39/B § (1) bekezdés].

A törvény lehetőséget ad arra is, hogy azon átalányadózó egyéni vállalkozók, akik kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytatnak és akiknek bevétele évesen nem haladja meg a 120 millió forintot, éljenek az egyszerűsítéssel. Esetükben is igaz azonban, hogy a 120 millió forintos értékhatárt arányosítaniuk kell, ha 12 hónapnál kevesebb ideig tevékenykednek az adóévben. Az arányosítást minden esetben napi arányosítási módszerrel kell elvégezniük.

Az iparűzésiadóalap-megállapítás egyszerűsítése az alábbiakat jelenti:

• azon kisvállalkozóknak, akiknek az éves bevétele nem haladja meg a 12 millió forintot, illetve annak arányos részét, az iparűzésiadó-alapja önkormányzatonként 2,5 millió forint,

• azon kisvállalkozók esetében, akiknek az éves bevétele meghaladja a 12 millió forintot, de nem haladja meg a 18 millió forintot, illetve annak arányos részét, az iparűzési adó alapja önkormányzatonként 6 millió forint,

• azon kisvállalkozóknál, akiknek az éves bevétele meghaladja a 18 millió forintot, de nem haladja meg a 25 millió vagy kiskereskedő átalányadózó esetében a 120 millió forintot, illetve annak arányos részét, az iparűzésiadó-alap önkormányzatonként 8,5 millió forint.

Természetesen az adóalapokat napi arányosítással kell meghatározni, ha a vállalkozó adóéve 12 hónapnál rövidebb.

Ha egy vállalkozó a fenti egyszerűsített iparűzésiadóalap-megállapítást kívánja alkalmazni, akkor a megelőző évi bevallásában nyilatkozhat ezen választásáról, az adóév május 31-ig, vagyis a bevallásra nyitva álló határidőig.

Ugyanígy kell eljárniuk azoknak a vállalkozóknak is, aki az adóévben kezdik meg vállalkozói tevékenységüket. Esetükben csupán annyi a különbség, hogy már az első adóévben is alkalmazhatják az egyszerűsített adóalap-megállapítást. Ha azonban a már működő vállalkozó csupán év közben bejelentkezik az adott önkormányzat területén például telephely-létesítés miatt, akkor a választását a bejelentkezéssel egyidejűleg kell megtennie.

Ha a vállalkozó nettó árbevétele év közben mégis meghaladná a rá vonatkozó határértéket vagyis a 25 millió vagy a 120 millió forintot, akkor köteles normál módon megállapítani az iparűzési adó alapját.

Ha egy vállalkozó a fentiek szerint megtette nyilatkozatát az egyszerűsített adóalap-megállapítás választásáról, akkor azt nem kell adóévenként megismételni. A vállalkozó egészen addig alkalmazza a fenti egyszerűsítést, ameddig nem nyilatkozik arról, hogy a későbbiekben mégsem kívánja ezt a módszert alkalmazni. Ezt a nyilatkozatot is az adóév május 31-ig lehet az adóhatóság felé megtenni.

Fontos azonban kihangsúlyozni, hogy ha a kisvállalkozó az egyszerűsített adóalap-megállapítást alkalmazza, akkor az adóévben adókedvezményre, adómentességre, adócsökkentésre nem jogosult.