Így módosulnak a tb kötelezettségek a minimálbér-emelés hatására

A minimálbér előző év végén eldöntött jelentős mértékű emelése komoly hatással bír a biztosítottakat terhelő 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékfizetésre, és a foglalkoztatók (kifizetők) által fizetendő szociális hozzájárulás adó fizetésére is, de változnak egyes társadalombiztosítási és szociális pénzellátások összegei is.

A minimálbér emelésére vonatkozó elmúlt év végén megszületett megállapodás értelmében 2022. január 1-jétől a 167 400 forintos minimálbér havi 200 000 forintra, a garantált bérminimum pedig 219 000 forintról 260 000 forintra emelkedik. A minimálbér jelentős emelését ellensúlyozandó, január 1-jétől a szociális hozzájárulási adó 15,5 százalékról 13 százalékra csökken (a minimálbér és a garantált bérminimum 2022. évi emelésével összefüggésben szükséges adóintézkedésekről, valamint egyes más intézkedésekről szóló T/17668. számú törvényjavaslat alapján).

A társadalombiztosítási járulékot érintő változások

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény ˙(a továbbiakban: Tbj.) rendelkezésit az alábbi esetekben érinti a minimálbér:

A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, választott tisztségviselő, az állami projektértékelői jogviszony 
E személyekre a biztosítás akkor terjed ki, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét.

Az egyházi személy
Biztosítási kötelezettség alá esnek az egyházi szolgálatot teljesítő személyek, kivéve a saját jogú nyugdíjast. Az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy után az egyházi jogi személy a minimálbér alapulvételével 10 százalékos nyugdíjjárulékot fizet.

Minimum járulékalap a munkaviszony szerint biztosított személyek körében
A Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott a körben a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járuléknak van egy minimális járulékalapja, amit járulékfizetési alsó határnak nevezünk. A járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka.

A biztosított főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége
A biztosított egyéni és társas vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot a tényleges járulékalapot képező jövedelem (vállalkozói kivét, átalányban meghatározott jövedelem, a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem, az ügyvezetés díjazása) alapulvételével fizeti meg. A társadalombiztosítási járulék alapja azonban havonta legalább a minimálbér, ha az egyéni vagy társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú végzettséget, középfokú szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimum.

A biztosított mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése
A mezőgazdasági őstermelő fő szabályként – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbér 92 százalékának megfelelő összeg után fizeti meg a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot [Tbj. 41. § (1) bekezdés].
Ettől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért – támogatások nélküli – bevétele nem haladja meg a tárgyévet megelőző adóév éves minimálbérének az ötszörösét, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot fizet [Tbj. 41. § (2) bekezdés].

Megállapodás nyugdíjra, egészségügyi szolgáltatásra
Nyugdíjra 22 százalékos nyugdíjjárulékot lehet fizetni egy tetszőlegesen választott havi összeg, de legalább a minimálbér után.
A szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodás esetén a járulékfizetés alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege. Ha a megállapodást a minimálbér összegének figyelembevételével kötik meg, annak változása esetén a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulékot a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni.
A Tbj. szerint nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult természetes személy megállapodást köthet a saját, valamint a vele együtt élő gyermeke egészségügyi szolgáltatásának biztosítására.

Az egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött megállapodás alapján fizetendő járulék havi összege:
a) nagykorú állampolgár esetén a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér 50 százaléka,
b) 18 évesnél fiatalabb gyermek esetén a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér 30 százaléka.
A Magyarország területén oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató külföldi állampolgár egészségügyi szolgáltatására a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér 30 százalékának megfelelő havi összegű járulék megfizetésének vállalása esetén köthet megállapodást.

A Tbj. minimálbér fogalom meghatározása
Tbj. 4. § 14. Minimálbér:
14.1. a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege, és
14.2. a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.

Ahol tehát a társadalombiztosítási törvény minimálbért említ azon – egy kivétellel – az általános (a havi 200 000 forintos) minimálbért kell érteni.
Az egy kivétel a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában van, szükség esetén (középfokú végzettséget igénylő főtevékenység) a tárgyhónap első napján érvényes garantált bérminimummal (a havi 260 000 forintra emelkedő összeg).

A szociális hozzájárulási adóról szóló törvényt érintő rendelkezések

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. év LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) szerint
– Adófizetési kötelezettség keletkezik
a) a vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],
b) az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],
c) az osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],
d) az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],
e) az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme
Magyarországon adóztatható része után.

Az a)-e) pontok esetében az adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy egyéb, a Szocho tv-ben felsorolt (ide nem értve a béren kívüli juttatást, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásokat és a kamatkedvezményből származó jövedelmet) és az a)-e) pont szerinti jövedelme a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét (adófizetési felső határ).

A mezőgazdasági őstermelő által fizetendő adó alapja 
A törvény a szociális hozzájárulási adó alapját több esetben is a minimálbérhez köti.

Egyéni és társas vállalkozók 
A közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjára tekintettel havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja legalább az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony fennállása minden napjára számítva a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján.
Az egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja az egyéni vállalkozói jogállás fennállása minden napjára számítva legalább a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a természetes személy e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján.

Az egyházi személy
Az egyházi jogi személyt az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyre tekintettel havonta terhelő adó alapja a minimálbér. Az adó alapja az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony fennállása minden napjára számítva a minimálbér harmincad része, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján.

Az adóval szemben érvényesíthető kedvezmények 
A szociális hozzájárulási adóval szemben igen sokféle kedvezmény érvényesíthető, például:
a) a szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény,
b) a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény,
c) a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény,
d) a megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény
összege a minimálbérből számolandó. Minimálbér alatt mindig az általános minimálbér összegét kell figyelembe venni és soha nem a garantált bérminimum összegét.

A Szocho tv. szerinti minimálbér fogalom meghatározása
2021-ben igen nagy bonyodalmat okozott a Szocho tv. minimálbér fogalma, mert hol a tárgyév első napján, hogy a tárgyhónap első napján érvényes minimálbérre hivatkozott, és ugye a minimálbér, garantál bérminimum nem 2021. január elsejétől, hanem csak február 1-től emelkedett. Ez a probléma mára már megoldódott, részben azért, mert a minimálbér 2022. január 1-jétől emelkedik, részben azért, mert a Szocho tv. szabályai szinkronba kerültek a Tbj. szabályaival.

Minimálbér: az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, kivéve az e törvény egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó rendelkezéseiben említett minimálbért, amely a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, ennek hiányában a tárgyhónap első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege [Szocho. tv. 34. § 11. pont].

A szociális hozzájárulási adó mértéke a minimálbér jelentős emelése miatt 2022. január 1-jétől 15,5 százalékról – 2,5 százalékponttal – 13 százalékra csökken (a minimálbér és a garantált bérminimum 2022. évi emelésével összefüggésben szükséges adóintézkedésekről, valamint egyes más intézkedésekről szóló T/17668. számú törvényjavaslat alapján).

Egyes pénzbeli ellátások összegei

A minimálbér összegéhez van kötve többek között az álláskeresési járadék maximum összege. Az egy napra kifizetett járadék összege nem haladhatja meg az aktuális minimálbér napi értékét, ami 2022-ben 6667 forint lesz. Az egy hónapra kifizethető maximális álláskeresési járadék bruttó 200 000 forint.
A táppénz összegének a maximuma is az aktuális minimálbér összegéhez van kötve, ez 2021-ben a minimálbér kétszeresének 30-ad része, azaz legfeljebb napi 11 160 forint, 2022. januártól a napi maximum táppénz összege a 200 000 forintos minimálbérnek köszönhetően 13 333 forintra emelkedik.
A gyermekgondozási díj (gyed) a szülő korábbi jövedelmének 70 százalékát teheti ki, a maximális összeg azonban a minimálbér összegéhez van kapcsolva. A maximálisan folyósítható összeg a minimálbér kétszeresének a 70 százaléka, ez 2022-ben legfeljebb 280 000 forint lehet. Ugyanez vonatkozik a nagyszülői gyedre is, mely jövőre szintén legfeljebb a minimálbér kétszeresének 70 százaléka, vagyis 280 000 forint lehet a jelenlegi jogszabályok alapján.
A diplomás gyed maximum összege attól függ, hogy a jogosult milyen típusú képzésben vesz részt:
a) felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgatók a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 70 százalékával számolhatnak, ez 2022-ben 140 000 ezer forint lesz.
b) mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgatók pedig a garantált bérminimum 70 százalékára számíthatnak, ez 182 000 forint.

Forrás: jogkövető