Újból itt az adóelőleg-fizetési határidő

Október 12-éig kell megfizetniük a 2021. évre vonatkozó – harmadik negyedévi adóelőleget az szja-törvény hatálya alá tartozó magánszemélyeknek. A 2021. évre vonatkozó adó-visszatérítés miatt megfontolandó, hogy mennyi vállalkozói kivétet vesz fel a magánszemély, ha családi pótlékra jogosult, számolva a járulék- és szochoterhekkel is.

Az adóelőleg-fizetéssel érintettek közé tartoznak az egyéni vállalkozók, az őstermelők és azok a magánszemélyek, akik nem tartoznak az előzőek szerinti körbe, de jogszabály esetükben adóelőlegfizetési-kötelezettséget ír elő, mert például nem kifizetőtől származik az összevonandó jövedelem (például bérbeadás, óradás).

Egyéni vállalkozók

Az szja-törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók kétféle adózási mód közül választhattak az adóévre, melyből az egyik a vállalkozói jövedelem szerinti adózás, a másik – a feltételek megléte esetén – a jövedelem átalányban történő megállapítása. Az adóelőleg összegét a göngyölített adatokra figyelemmel kell megállapítani.

Vállalkozói jövedelem szerint adózók adóelőlege

Az szja-törvény 47. paragrafusának (1) bekezdése szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele esetében az adóelőleg alapja az adóévben a negyedév végéig megszerzett összes vállalkozói bevétel alapján az erre egyébként irányadó rendelkezések szerint meghatározott vállalkozói adóalap. Az előző év(ek)ről áthozott és elhatárolt veszteséget a jövedelem 50 százalékáig lehet csak figyelembe venni a vállalkozói adóalap meghatározásánál.

Mivel közeledik az év vége, ilyenkor már sokan megrendelnek valamilyen tárgyi eszközt a vállalkozásukhoz. A tárgyi eszközökre, nem anyagi javakra adott előleg összege a költségek között nem számolható el, ilyen esetben az értékcsökkenési leírás vagy a költségelszámolás azon időponttól érvényesíthető, amikor ezen eszközök a magánszemély tulajdonába kerülnek, azaz teljesedésbe megy az ügylet.

Nem számolható el a költségek között annak a tárgyi eszköznek a beszerzési ára sem, amely ellenérték nélkül (ajándékozással, örökléssel) került a magánszemély tulajdonába.

A vállalkozói adóalap után fizetendő adó mértéke 9 százalék, melyet  csökkent a kisvállalkozói adókedvezmény címén levonható összeg.  A kisvállalkozói adókedvezmény azzal a korlátozással érvényesíthető, hogy a csökkentés mértéke nem lehet több a vállalkozói személyi jövedelemadó 70 százalékánál.

Vállalkozói kivét utáni adóelőleg

Az adózónak nemcsak a vállalkozói adóalap után kell megállapítania az adóelőleg összegét, hanem a költségek között elszámolt vállalkozói kivét összege után is, ami összevonandó jövedelemnek minősül, mellyel szemben további költség elszámolására nincs mód.

A vállalkozói kivét összege csökkenthető a négy vagy több gyermeket nevelő anyákat megillető kedvezménnyel, a családi kedvezménnyel, az első házasok kedvezményével és a személyi kedvezménnyel. A vállalkozói kivét után 15 százalék személyijövedelemadó-előleget kell fizetni.

Ha a családi kedvezmény összege több mint a vállalkozói kivét alapján levonható összeg, és a fennmaradó összegre tekintettel sem az adózó, sem más nem vesz igénybe jogszerűen kedvezményt, akkor családi járulékkedvezményt is érvényesíthet az egyéni vállalkozó, amennyiben biztosított.

A 2021. évre vonatkozó adó-visszatérítés miatt megfontolandó az is, hogy mennyi vállalkozói kivétet vesz fel a magánszemély, ha családi pótlékra jogosult. Az 560/202. számú kormányrendelet a gyermeket nevelő szülők adó-visszatérítéséről rendelkezik. Megfontolandó a vállalkozói személyi jövedelemadót fizetők esetében, hogy mennyi – költségek között is elszámolható – vállalkozói kivétet vesznek fel. A vállalkozói kivét csökkenti a vállalkozói adóalapot és a vállalkozói osztalékalapot is, de azt sem szabad elfelejteni, hogy a vállalkozói kivétnek az szja-n kívül további közterhei is vannak (egyéni járulék és szociális hozzájárulási adó).

Forrás: Adózóna