Szigorodó kényszertörlések

A nyári törvénycsomag T/16205. számú törvényjavaslata rendkívüli módon átalakítja a kényszertörlési eljárásokat.

Ezen eljárások száma kiugróan magas, aminek egyik oka, hogy a cégek tagjai és vezető tisztségviselői alternatívaként kezelik a kényszertörlést mint a cég megszüntetésének egyik formáját. A kényszertörlési eljárást mintegy kihasználva, mentesülni akarnak a végelszámolás feladatai alól.

A törvényjavaslat indokolásából is kitűnik, hogy az állam elejét akarja venni, hogy a cégbíróság a cég közreműködése nélkül, “kényelmi szolgáltatásként” eltüntesse a nem használt cégeket a cégnyilvántartásból. Ezért jókora szigorítást vezetnek be: 400 ezer forint feletti hitelezői igények esetén a vállalkozás azonnal felszámolóhoz kerül.

A kényszertörlési eljárások eredeti célja az lett volna, hogy a felduzzasztott cégnyilvántartásból gyorsan kivezesse azokat a cégeket, melyek tényleges gazdasági tevékenységet már nem végeznek, hiszen ezeknek a fantom-, illetve alvó cégeknek a megszüntetése a kényszertörlési eljárás bevezetése előtt hatályban volt felszámolás útján indokolatlanul magas állami kiadásokat eredményezett.

Milyen változások lesznek?

A kényszertörlési eljárásban – ahogy eddig is – még helyreállítható lesz a törvényes működés. Ebben az esetben a cégnek igazolnia kell, hogy érvényes adószámmal rendelkezik, továbbá, hogy megfizeti a hitelezői tartozásokat és a kényszertörlés illetékét.

400 ezer forint összértékű követelés bejelentése esetén a kényszertörlés (törvényességi felügyeleti eljárás) átfordul felszámolássá. Akkor is felszámolási eljárás alá kerül a cég, ha a vagyona a 400 ezer forintot eléri.

Eddig a cégeket eljárási költség nem terhelte, ugyanakkor a cégbíróság végezte el a cég törléséhez szükséges feladatokat. A javaslat tételes felügyeleti illeték megfizetésére kötelezi a tagokat és az ügyvezetőt egyetemlegesen. Ha a cég képes a törvényes működés helyreállítására, akkor kevesebb illetéket kell fizetnie.

A hitelezőknek a bejelentett követelés 0,5 százalékának megfelelő mértékű, legfeljebb azonban 40 ezer forint regisztrációs díjat kell fizetniük a felszámoló részére vagyonvisszaszerzés-vagyonkutatás jogcímén.

A cég folytathatja a szokásos napi tevékenységét, ha úgy nyilatkozik, hogy helyreállítja a működését. Erre nincs lehetőség, ha az adóhatóság törölte a vállalkozás adószámát.

Forrás: Adózóna