Sokunkkal előfordulhatott már, hogy olyan cégtől kaptunk fizetési felszólító levelet, akivel nem is állunk szerződéses jogviszonyban, vagyis akiknek nem is tartozunk. Mi alapján fizessünk ezeknek a cégeknek, merül fel ilyen esetben a kérdés. De ne vegyük félvállról ezeket a felszólításokat, hanem vizsgáljuk meg, hogy vajon nem történt-e engedményezés az ügyünkben.

 Na de mit is jelent az engedményezés?

Az engedményezés lényege az, hogy egy bizonyos követelést, annak jogosultja átruházhatja másra egy megállapodással, így ezen követelés a korábbi jogosulttól átkerül egy másik, új jogosulthoz.

A polgári törvénykönyv (2013. évi V. törvény, a továbbiakban: Ptk.) úgy fogalmaz, hogy a jogosult a kötelezettel szembeni követelését másra ruházhatja át. Az engedményezés az engedményező és az engedményes szerződése, amellyel az engedményes az engedményező helyébe lép [Ptk. 6:193. § (1)–(2)]. A követelés átruházása tehát rendszerint valamilyen szerződéssel történik, például ellenérték fejében adásvétellel, de történhet ingyenesen is.

Az engedményezés eredményeképp alanyváltozás következik be a kötelem hitelezői (jogosulti) oldalán.

Láthatjuk a fentiekből, hogy háromszereplős a történet:

• a jogosult, aki eredetileg rendelkezik a követeléssel (engedményező)
• a követelés új jogosultja(engedményes), valamint
• a kötelezett (adós).

Ha például egy közműszolgáltató adja át engedményezéssel a (például magánszemély) kötelezettel szembeni követelését egy követeléskezelő cégnek, akkor a közműszolgáltató az engedményező és a követeléskezelő cég az engedményes.

Az engedményezéssel ugyanaz a követelés száll át az új jogosultra, ami korábban is fennállt. Az engedményezéssel az engedményesre szállnak át a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok, valamint a kamatkövetelés is [Ptk. 6:193. § (3)].

A követelés akkor engedményezhető, ha az engedményezéskor már létezik az a jogviszony, amelyből a követelés fakad, más szóval engedményezni csak létező (fennálló) jogviszonyból származó követelést lehet [Ptk. 6:194. § (1)]. Ha a szerződés megkötésekor a követelés már nem létezett (a jogviszony megszűnt), az engedményezési szerződés mint lehetetlen szolgáltatásra irányuló, semmis.

Forrás: Adózóna