Különadóval sújtja a kormány a kiskereskedelmi láncokat.

A különadó sávos, 500 millió forint árbevétel fölött kell fizetni, az internetes kereskedelemre is vonatkozik, a kapcsolt vállalkozások adófizetéssel terhelt tevékenységéből származó bevételeket egybe kell számítani.

A rendelet meghatározza, hogy kiskereskedelemnek számítanak a 2020. január 1-jén hatályos Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere (TEÁOR’ 08) szerint

45. a) a 45.1 ágazatba (gépjármű-kereskedelem) – ide nem értve a gépjármű, pótkocsi nagykereskedelmét –,
    b) a 45.32 ágazatba (gápjárműalkatrész-kiskereskedelem),
    c) a 45.40 ágazatba (motorkerékpár és -alkatrészkereskedelmi, javítási tevékenység) – ide nem értve a motorkerékpár javítását, nagykereskedelmét –, továbbá
    d) a 47.1–47.9 ágazatokba (bolti vegyes kiskereskedés, élelmiszer, ital, dohányáru, gépjárműüzemanyag, információs, híradás-technikai termék, egyéb háztartási cikk, kulturális, szabadidős cikk, egyéb, másová ne sorolt áru kiskereskedelme, piaci kiskereskedelem, nem bolti, piaci kiskereskedelem)

sorolt azon tevékenységek, melyek folytatása esetén a vevő magánszemély is lehet.

Nettó árbevétel

2000. a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.) hatálya alá tartozó adóalany esetén az Sztv.-ben meghatározott értékesítés nettó árbevétele,
2001. b) egyedi beszámolóját az Sztv. 3. § (10) bekezdés 2. pontjában meghatározott IFRS-ek szerint készítő adóalany esetén a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 40/C §-a szerinti nettó árbevétel,
2002. c) a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti kisadózó vállalkozásnál a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti kisadózó vállalkozás bevétele,
2003. d) a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti általános forgalmi adó nélküli bevétel,
2004. e) a 2.  § szerinti tevékenységét nem fióktelep útján kifejtő külföldi illetőségű személy vagy szervezet esetén a belföldön átadott termék értékesítéséből származó általános forgalmi adó nélküli ellenérték.

Adóköteles a kiskereskedelmi tevékenység, valamint a külföldi illetőségű személy vagy szervezet által a vevője részére belföldön átadott termék nem fióktelep útján való értékesítése.

A fenti rendelkezésekben nincs olyan megkötés, mely szerint a különadó csak a bolti kiskereskedelemre vonatkozna, ennélfogva az interneten keresztül bonyolított értékesítéseket is terheli.

Az adóalapba tartozik a kiskereskedelmi forgalomban eladásra szánt, beszerzett áruk szállítójának (az áru előállítójának, forgalmazójának) – a beszerzett áruk értékesítésével összefüggésben – az adóalany által nyújtott szolgáltatásból származó árbevétele, valamint a kiskereskedelmi forgalomban eladásra szánt áru szállítója által az adóalanynak adott engedmény összege is.

A különadó a bevétel nagyságától függő sávos adó.

Mértéke megegyezik 2010-es kiskereskedelmi különadóéval, vagyis

a) az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék,

1. b) az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1 százalék,
2. c) az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,4 százalék,
3. d) az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5 százalék.

A különadó május 1-jétől terheli az érintett kereskedőket.

Az adóalap összeszámítása az adóelkerülés kizárása miatt

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok adóját úgy kell megállapítani, hogy az  egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok említett kiskereskedelmi tevékenységekből származó nettó árbevételét össze kell adni, és az arra eső adómértékkel kiszámított összeget az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt a tőlük származó nettó árbevétel az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összes, nevezett kiskereskedelmi tevékenységekből származó nettó árbevételben képvisel.

Ez azokra a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozik, amelyek között a kapcsolt vállalkozási viszony a rendelet kihirdetését követő szétválással, kiválással jött létre, vagy, ha a rendelet kihirdetésének napján meglévő, az említett kiskereskedelmi tevékenységet lehetővé tevő eszközeit a rendelet kihirdetését követően más kapcsolt vállalkozás számára adja át vagy adja használatba.

Nem vonatkozik ez azokra a cégekre, amelyek bizonyítják, hogy az imént említett ügyleteket nem a rendeletben foglalt rendelkezések megkerülése céljából, hanem kizárólag gazdasági okok miatt hajtották végre.

Az adó alanya az adókötelezettségét a veszélyhelyzet megszűnését magában foglaló adóévet követő vagy – ha az adóéve a veszélyhelyzet idején ér véget, akkor – a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig állapítja meg és vallja be az e célra rendszeresített nyomtatványon az állami adóhatósághoz.

Az adóalany 2020. május 31-éig köteles bevallani az adóelőleg egy hónapra jutó (havi) összegét, amely a rendelet hatálybalépését megelőző utolsó, beszámolóval lezárt adóévi, az adóalany említett kiskereskedelmi tevékenységéből származó (12 hónapnál rövidebb adóév esetén évesített) nettó árbevételének alapulvételével számított adóösszeg 1/12-ed része.

Speciális, adóelőleg-mérséklési rendelkezés segíti azokat a cégeket, amelyeknek az adott hónapban a kereskedelmi forgalmuk az előző év azonos időszakához képest legalább 40 százalékkal esett vissza. Ez esetben az állami adóhatóság az adózó kérelmére az adóelőleg összegét az árbevétel-csökkenéssel arányosan mérsékli. Emellett előzetesen – még az előleg fizetésének határideje előtt – általános adómérséklési kérelem is benyújtható, ha a koronavírus-járvány olyannyira csökkentette a bevételt, hogy a különadó nem éri el az adóévben fizetendő adóelőleg összegét.

Az adófizetésre nem kötelezett adóalanyoknak adóbevallást sem kell benyújtaniuk.

Forrás: adozona.hu