A „Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról” című, 52 oldalas törvényjavaslatról, és a hozzá benyújtott, 15 oldalas összegző módosító javaslatról szavaztak a képviselők az Országgyűlés keddi ülésén. A döntés nyomán kis mértékben számos adótörvény módosult.

A személyi jövedelemadót érintő változások „a megváltozott jogszabályi környezethez igazítják az Szja-törvény egyes rendelkezéseit, segítve a jogalkalmazást” – olvasható az általános indokolásban. Így például kikerül az osztalékból származó jövedelem köréből a TBSZ-szel kezelt vagyon hozama, és az a TBSZ szabályai alapján kell majd megítélni. Az szja-törvény a módosítások nyomán továbbra is biztosítja majd az adómentes tűzifajuttatást, szénjáradékot és villamosenergia-árkedvezményt azoknak, akiket ez eddig is megilletett.

A társasági adót érintő módosítások uniós jogharmonizációt és a jogszabály belső koherenciáját szolgálják – olvasható az általános indokolásban. Ezen túl az eva jövő év január elsejével való megszüntetése miatt több adótörvény is változik – a kivezetés érinti a kisadózó vállalkozások tételes adóját, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, a helyi iparűzési adót, a társasági adó, valamint az általános forgalmi adó és a számviteli szabályokat is; a javaslat az evához kapcsolódó előírásokat mindenhol hatályon kívül helyezi.

Jövőre a számla szintű adatszolgáltatás kiterjed minden belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére belföldön teljesített ügyletről kibocsátott számlára, vagyis megszűnik az a szabály, hogy csak meghatározott értékhatár feletti áthárított adót tartalmazó számláról kell adatot szolgáltatni. Ezért minden, adatszolgáltatási kötelezettség alá eső számlán szerepeltetni kell a belföldön nyilvántartásba vett partner adóalany belföldi adószámának első nyolc számjegyét. A törvényjavaslat ezért kiterjeszti a számlaadási kötelezettséget egyes adómentes ügyletekre, például az egyéb oktatás tevékenységre is. A törvényjavaslat szerint a levonási jog szempontjából teljes értékűnek kell elfogadni azokat a 100.000 Ft áfatartalmat meg nem haladó számlákat is, amelyek nem tartalmazzák a partner adószámát, ha azokat még 2020. július 1-jéig bocsátották ki, de amelyekben foglalt ügylet teljesítési időpontja 2020. június 30-át követi. Kézzel kibocsátott vagy számlázó programmal kiállított számla esetében a régi adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat azon számlák esetében kell még alkalmazni, amelyeket 2020. július 1-je előtt bocsátottak, vagy állítottak ki.

Az eva-alanyok – amennyiben folytatják gazdasági tevékenységüket – januártól áfaalannyá válnak. Ennek megfelelően a tevékenységet kezdő adóalanyokhoz hasonlóan nyilatkozniuk kell az Áfa tv-ben meghatározott adózási módokra vonatkozó választásukról, kizárólag adómentes tevékenység végzéséről, illetve az adómegállapítás különös módja alkalmazásáról. Választás hiányában az Áfa törvény általános rendelkezései, illetve főszabály szerint alkalmazandó rendelkezései irányadóak.

A javaslat elfogadása nyomán – a bizalmi vagyonkezelés illetékszabályaihoz igazodva – kiegészül az illetéktörvény a vagyonkezelő alapítványok működésével összefüggő vagyonszerzések illetékjogi megítélésével, így a vagyonkezelő alapítvány alapítója, a vagyonkezelő alapítvány, valamint kedvezményezettjének vagyonszerzésére a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó illetékszabályokat kell alkalmazni.

Az informatikai fejlesztések időigényére figyelemmel szükséges az Art.2020. január 1-jével hatályba lépő, az EKAER szám lezárását követő módosítására vonatkozó szabályozás tekintetében egy olyan átmeneti rendelkezés elfogadása, amely alapján e szabályok a 2020. március 1-jét követően tett bejelentésekre alkalmazhatók első alkalommal.

A megszavazott törvényjavaslat számos apróbb helyen változtat az adóigazgatást érintő jogszabályokon, a NAV-törvényen, a számviteli törvényen és a könyvvizsgálat, valamint a vámigazgatás szabályozásán.

Forrás: Wolters Kluwer