Egy új rendelet hatálybalépésével módosulnak a számla és a nyugta adóigazgatási azonosítási szabályai. Az új számlázási NGM-rendelet július 1-jén lépett hatályba, bár egyes rendelkezéseket csak 2014. október 1-jétől, illetve 2015. július 1-jétől kell alkalmazni.

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer 2012. január 1-től történt átalakítását követően saját jogú öregségi nyugdíj megállapítására kizárólag az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől, illetve nők esetében nyugdíjkorhatárra tekintett nélkül a 40 évi jogosultsági idő megléte esetén nyílik lehetőség.

Több adótörvény módosítására tesz javaslatot az Országgyűléshez ma benyújtott önálló képviselői indítványában Manninger Jenő fideszes képviselő.

Elévül-e az előirányzott, de több éven keresztül ki nem fizetett osztalékkötelezettség, lehet-e azzal az adóalapot csökkenteni?

Birtokunkba került a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tájékoztatása a régi és az új Polgári Törvénykönyvben szereplő késedelmi kamat és költségátalány 2013. július 1-i bevezetésével járó adminisztrációs kötelezettségekkel kapcsolatban.

Az állami nyugdíj a jövő idősei közül a szakemberek szerint várhatóan majd csak keveseknek jelent majd anyagi biztonságot, ezért már aktív korban érdemes elkezdeni az öngondoskodást. Bemutatjuk a különböző nyugdíj-előtakarékossági lehetőségeket, ezek egyéni és munkáltatói előnyeit, illetve költségeit.

Ha a takarításra, mosásra, vasalásra, a kerti munkákhoz, vagy gyermekének nyelvtanulásához alkalmaz valakit, az illető díjazásán felül viszonylag olcsón megúszhatja a közterheket. De súlyos bírságot is fizethet, ha megszegi a háztartási munkára vonatkozó előírásokat.

Ha gond van a partner teljesítésével, vagy egy számla összegével elégedetlenek vagyunk, nem elég egy mérges levél kíséretében visszapostázni azt. A számla vitatásának ugyanis szigorú szabályai vannak, és ha ezeket nem tartjuk be, ráfizethetünk.

Számlakibocsátás esetén az online pénztárgépből nem szabad nyugtát kibocsátani címmel április 1-jén volt a NAV honlapján egy cikk, mely szerint “az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 159. §-ának, 165. § (1) bekezdés b) pontjának és 166. §-ának együttes olvasata alapján egy adott ügylet tekintetében az adóalany vagy számlaadási, vagy nyugtaadási kötelezettséget teljesít, […]

Az új polgári törvénykönyv elfogadását követően népszerű témává vált a cégek vezetőinek szigorodó felelőssége. Arról is lehetett hallani, hogy a vezető tisztségviselők nemcsak az általuk irányított társasággal szemben, de harmadik személyekkel szemben is felelnek. Vajon tényleg tűzvonalba kerültek a vezető tisztségviselők? Egyik pillanatról a másikra teljes vagyonuk elúszhat?