Az iskolások még javában vakációznak az augusztusi nyárban, de az áruházak tanszerektől roskadozó polcai között már gondterhelt szülők kalkulálják a tanévkezdési kiadásokat. Összegyűjtöttük a munkáltatói támogatási lehetőségeket, és az azokhoz kapcsolódó adózási kötelezettségeket.

Még mindig sokan kérdezik tanévkezdéskor, hogy milyen adóelőírások vonatkoznak az iskolakezdési támogatásra, holott a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) erre a juttatásra már évek óta nem tartalmaz külön szabályt, ezért az ilyen céllal adott támogatásokra a törvény általános rendelkezéseit kell alkalmazni.

Ez azt jelenti, hogy az iskolai, tanulmányi költségekre tekintettel értékhatár nélkül akár pénzben, akár utalvány formájában, de természetben is adható támogatás, akár a dolgozónak, akár közvetlenül (korhatár nélkül) a tanulónak, diáknak. A juttatás fő szabály szerint az érintetteknek a juttatóval fennálló jogviszonya szerinti jövedelme, ennek hiányában (például a tanuló esetében) egyéb jövedelem, amelynek közterheit a vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani (számfejteni), befizetni, bevallani.

Ha természetben/utalvány formájában történik a juttatás, figyelembe kell venni az szja-törvény 46. paragrafusának (7)–(10) bekezdéseit, valamint a Tbj. 77. paragrafusának (4) bekezdését, ami azt jelenti, hogy a juttatást terhelő szja-előleget, tb-járulékot a juttatónak akkor is meg kell állapítania, és be is kell fizetnie, ha annak a bevételből történő levonására nincs lehetőség.

Ilyenkor a juttató a magánszemély helyett megfizetett, követelésként nyilvántartásba vett szja-t beszámíthatja a magánszeméllyel szemben fennálló bármely kötelezettségébe. A magánszemélyt megillető munkaviszonyból származó rendszeres bevétel esetében a beszámítást követően kifizetendő összeg nem lehet kevesebb a minimálbér havi összegének 50 százalékánál. Ha a beszámítás nem lehetséges, az adóköteles bevételről (a juttatásról) kiállított igazoláson fel kell tüntetni a le nem vont adóelőleg összegét is, és fel kell hívni a magánszemély figyelmét arra, hogy az adóelőleg le nem vont részét köteles megfizetni. Az adóelőleg le nem vont részéről az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint adatot kell szolgáltatni. A le nem vonható befizetett, követelésként nyilvántartásba vett tb-járulék elszámolása tekintetében pedig a juttató és a magánszemély megállapodása szerint lehet eljárni. Ha a juttató a követelést elengedi, az a magánszemély jövedelmeként adóköteles.

Az előbbieknél előnyösebb az iskolakezdést csekély értékű ajándék formájában támogatni. Az idén már évi három alkalommal adható egyes meghatározott juttatásként ugyanazon magánszemélynek a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó csekély értékű ajándék.

Csekély értékű ajándékot bármely kifizető (nem csak a munkáltató) bárkinek – így a szülőknek és közvetlenül a tanulónak, diáknak is – adhat termék, szolgáltatás, illetve az ezekre szóló utalvány formájában. Ez azt jelenti, hogy az idén három alkalommal személyenként 26 680 forint értékű utalvány, vagy a juttató nevére szóló számlával vásárolt termék formájában adott támogatás után az szja-törvény 70. paragrafus (6) bekezdésének a) pontja értelmében a juttatónak 1,18x[15 százalék szja+13 százalék szocho] közterhet kell fizetnie, míg a juttatásban részesülőknek nem keletkezik adókötelezettsége.

Ha például három tanuló esetén mindkét szülő foglalkoztatója él ezzel a lehetőséggel, alkalmanként a szülővel együtt összesen kétszer négy, azaz nyolc fővel számolva  összesen 213 440 forint értékű, a pénzbeli támogatásnál kedvezőbb adózású juttatással támogathatják a családot.

Fontos előírás, hogy a juttató a csekély értékű ajándékokról – az adatvédelmi előírások betartásával – olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből utólag is megállapítható a juttatásban részesültek személye, azaz, hogy az adott kifizető az adott szülőnek, tanulónak csekély értékű ajándékot az adóévben legfeljebb háromszor adott (a három alkalom nem vonható össze!). Ha a juttató nem rendelkezik ilyen nyilvántartással, akkor a juttatás nem tekinthető egyes meghatározott juttatásnak.

Szóba jöhet az szja-törvény 70. paragrafus (6) bekezdésének b) pontja is, amelynek értelmében az egyidejűleg több magánszemély számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség (beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadást is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát) egyes meghatározott juttatásnak minősül.

Ha például a munkáltató a tanévkezdés alkalmából „tanévkezdő” családi napot rendez a dolgozók és családtagjaik számára, 1,18x[15 százalék szja+13 százalék szocho] megfizetése mellett minden résztvevőnek adhat legfeljebb 66 700 forint értékű tanszereket, iskolai felszereléseket tartalmazó ajándékcsomagot (nem utalványt).

A legkedvezőbb megoldás az szja-törvény 1. számú melléklet 7.11. pontja szerinti lehetőség, mely szerint adómentes a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép-használat. A munkáltató ily módon kétféleképpen segítheti – a juttatás értékétől függetlenül – adómentesen a tanulmányokat folytató gyermekeket eltartó dolgozókat. Az egyik lehetőség, hogy otthoni személyi használatra ad akár egy vagy több számítógépet (például laptopot, tabletet és azok tartozékait) úgy, hogy az eszközök nem kerülnek a munkavállaló tulajdonába. A másik megoldás a kizárólag asztali gép, tablet, laptop, monitor, egér, nyomtató, billentyűzet és egyéb alkatrészek bérbevételére (használatára) beváltható utalvány juttatása, amelynek segítségével igény szerint mindig a legkorszerűbb digitális eszközök bérelhetők.

Forrás: adózóna